Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Soós László: A filoxéra elleni védekezés megszervezése Magyarországon, 1872–1881 / 229–249. o.

236 Soós László szőlészeink csak abban reménykedhettek, hogy a svájci Lausanne-ba összehí­vott nemzetközi konferencián küldötteink a filoxéra elleni védekezés olyan formáit ismerhetik meg, amelyekre a szőlőink megmentéséért folytatott küz­delemben hatékonyan támaszkodhatnak. Nemzetközi megállapodás a kártevő továbbterjedésének megakadályozására A Genfben élő dr. Victor Fatio kezdeményezésére a Svájci Szövetségi Tanács 1877 márciusában emlékiratot juttatott el az európai bortermelő álla­mok kormányaihoz, melyben a filoxéra elleni intézkedések összehangolására nemzetközi konferencia megtartását szorgalmazta, egyben a tanácskozás házi­gazdájának szerepére is vállalkozott. A borvidékeket fenyegető élősködők 1877-ig a legnagyobb károkat Fran­ciaországban okozták, ahol a megtámadott szőlőterület nagysága meghaladta a 650 ezer hektárt. A fertőzöttségi rangsorban a franciák mögött állt a három­ezer hektárnyi beteg szőlővel rendelkező Portugália, majd a területükön levő viszonylag kisebb gócpontok tovább növekedésétől félő Ausztria, Magyaror­szág, Németország és Svájc. 22 A kártevőktől még alig érintett Svájci Államszövetség felhívása arra figyelmeztetett, hogy a filoxéra okozta veszélyt nem lehet csupán a határokon belüli helyzetkép alapján megítélni. A svájci termelők a rovar pusztításának nagyságát közvetlenül is lemérhették a szomszédos francia területeken, így körükben rövid idő alatt kialakult a vélemény: a kórokozók szóthurcolása csak nemzetközi összefogással akadályozható meg. A tanácskozásra szóló meghívás elfogadását, illetve elutasítását elsősor­ban az befolyásolta, hogy a kérdéses ország vezetői mennyire érezték a filoxéra közvetlen veszélyét. Ennek megfelelően a tizenkét meghívott közül a betegség­től teljesen mentes Görögország, Románia, Szerbia és Törökország a felkérést figyelmen kívül hagyta. Így az 1877. aug. 6-án, a svájci Lausanne-ban össze­ülő konferencián végül is csak Ausztria, Franciaország, Magyarország, Német­ország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és a házigazda Svájc küldöttei vettek részt. A magyar kormány a megbeszéléseken való részvételre a rovartanban járatos Emich Gusztávot és az Országos Gazdasági Egyesület által delegált Molnár István vincellér-képezde igazgatót kérte fel. Emich Gusztáv már aug. 1-én Bécsbe utazott, hogy az Ausztriát képviselő Vili Hamm küldöttel a Mo­narchia érdekeinek megfelelő közös álláspontot alakítsanak ki. Hozzájuk csat­lakozott még dr. Leonard Roessler, a klosterneuburgi kísérleti állomás veze­tője. 23 Az 1877. aug. 6—18-ig tartó konferencia három szakbizottságban végezte munkáját. Az ún. tudományos kérdésekkel foglalkozó szakcsoportba azok a tudósok tartoztak, akik a rovar élettani tulajdonságairól szerzett ismereteiket 22 OL, K 168 — 1881 — 5 — 21704. Horváth Géza jelentése a fertőzésről az Orszá­gos Phylloxera Bizottság részére. Bp. 1881. aug. 21. (Franciaországban a fertőzött szőlő­terület nagysága 1877-ben elérte az összterület 25%-át.) 23 OL, K 168. — 1877 — 5 — 55 — 18671. Emich Gusztáv jelentése az 1877. aug. 6 — 18-ig a svájci Lausanne-ban a filoxéra ellen hozandó nemzetközi intézkedések tárgyá­ban tartott konferenciáról. Bp. 1877. szept. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom