Levéltári Közlemények, 58. (1987)
Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Sinkovics István: Az esti oktatás megindítása az egyetemeken és főiskolákon, 1945–1947 / 209–222. o.
218 Sinkovics István ügyi Minisztérium állapítja meg. Csak olyan személyt lehet felvenni, aki igazolja, hogy állandó kereső foglalkozást folytat, amely őt rendes egyetemi (jogakadémiai) tanfolyam elvégzésében megakadályozza. Az esti tagozaton ugyanazzal az alapképzettséggel lehet felvételt nyerni, amelyet az illető intézmény rendes tanfolyamaira megkívánnak. Az első évfolyamra a felvételi bizottság érettségi vizsgával nem rendelkező, de az egyetemi (jogakadémiai) tanulmányok elvégzéséhez megfelelő szellemi fejlettséggel bíró személyeket is felvehet, de ezek száma nem haladhatja meg az I. évfolyam hallgatóinak 10%-át. A további felvételeknél ezeknek arányát a vallás- és közoktatásügyi miniszter fogja megállapítani. Azt is kimondotta a rendelet, hogy csak olyanokat lehet felvenni, akik a felvételi vizsgán sikerrel helytállottak. Fontos kérdés volt itt annak a szabályozása: hogyan folytathatják tanulmányaikat az egyetemen az esti munkástanfolyamot sikeresen elvégző hallgatók. Az esti tagozat első évfolyamára kell őket felvenni, mégpedig a nem érettségizettekre megállapított kereten kívül. Utóbb a budapesti bölcsészeti kar felvételi tapasztalatai alapján kiszélesítették az érettségivel felvehetők körét. Azok, akik líceumi, gazdasági középiskolai érettségit tettek vagy tanítói képesítést szereztek, az első évfolyamra rendkívüli hallgatónak iratkozhatnak be és ha az első évben főtárgyaikból legalább ,,jó" eredményt értek el, a II. évben rendes hallgatóknak minősülnek. 22 Végül azt is rendezték, hogy az esti tagozati hallgatók I. évfolyamának hallgatói a tandíj fizetése alól mentesek, csak a mellékdíjak fizetésére kötelesek. Az esti tagozat szervezésének és fenntartásának költségeiről a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetése keretében kell gondoskodni. A rendeletre megjelenése után főleg a nem érettségizettek arányszáma ellen érkeztek megjegyzések. Az Igazságügyminisztérium azt javasolta, hogy a 10%-ot 5%-ra kellene változtatni, ami az előzetes véleményezés során a budapesti tudományegyetem részéről különben felmerült. 23 A földművelésügyi pedig ennek a pontnak elhagyását kérte. Álláspontját azzal indokolja, hogy az esti munkástanfolyamot sikeresen elvégző személyeknek a rendelet szerint érettségi nélkül is lehetővé teszik a felvételt és így a tehetségesebbek úgy is beiratkozhatnak az esti tagozat első évfolyamára. Ezen túlmenő lehetőséget viszont nem tart szükségesnek. A semmilyen előképzettséggel nem rendelkezők felvételét ugyanis helyteleníti, mert az egész évfolyam munkáját hátráltatja, az ilyen hallgatók helyzetét pedig rendkívüli mértékben megnehezíti. Az lehetne segítség, ha az említett 5, illetve 10% részére külön oktatást vezetnének be, ez azonban semmiképpen sem volna célszerű. 24 A kormányrendelet alapján több intézményben megindult az esti tagozat szervezése a felvételi bizottság kijelölésével. Hogy pedig a hallgatók ne veszítsenek, november 17-én megkezdődtek az előadások, annak ellenére, hogy az őszi félévnek már a második felében jártak. A félév ténylegesen november közepén indult és hat hétig tartott, januárban volt a vizsgaidőszak. 25 Febru22 168.548/1947. VI. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltára 480/1947/48. D. sz. 23 Lásd a 17. sz. jegyzetet. 24 Lásd a 21. sz. jegyzetet. 25 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltára 1197/1947/48, 480/1947/48. D. sz.
