Levéltári Közlemények, 58. (1987)
Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Sinkovics István: Az esti oktatás megindítása az egyetemeken és főiskolákon, 1945–1947 / 209–222. o.
A felsőfokú esti oktatás megindulása 1945 — 1947 217 vezet megvalósítása elé. Ennek ellenére felajánlják közreműködésüket a terv megvalósításában, de ha a kísérlet nem sikerül, a felelősséget már eleve elhárítják. Az esti tanfolyam elnevezésére nem volt egységes álláspont. A budapesti tudományegyetemen felvetődött a „Dolgozók Esti Egyeteme", „Munkás Akadémia", „Esti Akadéma", „Esti Egyetemi Tagozat" elnevezés. A bölcsészeti karon az is felmerült, hogy a tanfolyam időtartamát azok számára, akik doktorátust akarnak szerezni, 2 félévvel meg kellene hosszabbítani. A különféle nehézségek nem ingatták meg a kormányzat elhatározását, hogy a rendeletet — részben figyelembe véve a különféle megjegyzéseket — 1947. október 10-én kiadja. 20 A rendelet kimondja, hogy a tudományegyetemek jog- és államtudományi, továbbá a bölcsészettudományi (nyelv- és történettudományi, matematikai és természettudományi) karán, azonkívül a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karán és a jogakadémiákon esti egyetemi (jogakadémiai) tagozatot, röviden esti tagozatot kell szervezni. A felsorolt intézmények javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg a hallgatók létszámát és a megkívánt számú hallgatóság jelentkezése esetén a tagozat megszervezéséről az illető egyetem (főiskola) gondoskodik. A bölcsészettudományi, továbbá közgazdaságtudományi karon az esti tagozattal kapcsolatban a középiskolai tanári (gazdasági szaktanári) képesítés elnyerését is lehetővé kell tenni. A földművelésügyi miniszter kívánságára kihagyták a mezőgazdasági szaktanári képesítést, mivel a gazdasági szakoktatás a földművelésügyi tárca keretébe tartozik és ennek a kérdésnek egységes rendezése már folyamatban van. 21 Az esti tagozat tanulmányi, fegyelmi és vizsgarendjére, továbbá a tandíjra és a vizsgadíjakra az ilyen tagozatot létesítő intézmények megfelelő szabályait kell alkalmazni. A tanulmányi rend szerint hétköznaponként délután 4 órától 8 óráig kell az előadásokat tartani. Aki ugyanabban a félévben az előadási napon két alkalommal igazolatlanul távol marad, annak a féléve érvénytelen. Az esti tagozat előadói ugyanazok a rendes, rendkívüli és magántanárok, illetőleg előadók, akik az illető előadást, gyakorlatot a rendes tanulmányi tanfolyamon tartják. Ha ezt a meglévő létszámmal nem lehet megvalósítani, az intézmény más személyeket is javasolhat a vallás- és közoktatásügyi miniszternek előadói megbízatásra. Szabályozták továbbá a hallgatók felvételének kérdését. Ebben külön felvételi bizottság dönt, amelynek elnöke a kar (jogakadémia) dékánja, két tagját a nyilvános rendes tanárok közül a kar választja, két-két tagját pedig a vallás és közoktatásügyi miniszter, illetve az Országos Szakszervezeti Tanács küldi ki. A felvételi bizottság szótöbbséggel határoz, az elnöknek is szavazati joga van. A felvételen kívül minden tanulmányi ügy, akárcsak a rendes egyetemi tanfolyamon az érdekelt kar (jogakadémia) hatáskörébe tartozik. Ezt hangoztatták az előzetes vélemények és ezzel azt kívánták hangsúlyozni, hogy az esti tagozatra nincsenek eltérő szabályok. A hallgatóság számát — a képzés eredményességének és szakszerűségének szempontjai alapján — az intézmény javaslatára a Vallás- és Közoktatás20 72.700/1947. Kormány sz. rendelet. Az egyetemeken és jogakadémiákon esti tagozat létesítése. Hatályos jogszabályok 546 — 547. 21 Földművelésügyi minisztérium 11.178/1947. Ein. o. MM irattár, VKM. Elnöki o.
