Levéltári Közlemények, 58. (1987)
Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Ress Imre: A bécsi közös levéltárak szétválasztásának kérdése 1918–1919-ben / 175–193. o.
RESS IMRE A BÉCSI KÖZÖS LEVÉLTÁRAK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK KÉRDÉSE 1918—1919-BEN Az Osztrák—Magyar Monarchia területén 1918 őszén megalakult nemzeti tanácsok ténykedése nemcsak a Monarchiától való elszakadás és a függetlenség proklamálására szorítkozott, hanem első intézkedéseik között ott találjuk a megalakuló új államok területére vonatkozó közös kulturális és szellemi javak, köztük a nemzeti múlt rekonstruálásához nélkülözhetetlen intézmények, a bécsi központi levéltárak kizárólagos birtokbavételének szándékát jelző megnyilatkozásokat is. Az állami függetlenség útjára lépő nemzetek képviselői a Monarchia szétesésének pillanatában a bécsi központ levéltárak jövőbeni sorsát illetően olyan ellentétes, egymást kizáró álláspontra helyezkedtek, mint ahogyan e soknemzetiségű államalakulat történetének utolsó félévszázadában az ott élő nemzetek modern polgári nacionalizmusának célkitűzései negligálták egymást, A nemzeti függetlenség mámorában az utódállamokban hatalomra került politikai garnitúra a volt Monarchia rekvizitumainak, a Bécstől való függést szimbolizáló központi levéltáraknak ugyanazt a sorsot — a nemzeti alapon történő teljes felosztást — szánta, mint ahogyan az a Habsburgok egykori birodalmával történt. A felfokozott nemzeti elvárásokkal magyarázható, hogy a bécsi központi levéltárak kérdésében egy időre háttérbe szorult minden mérséklet és tudományos-szakmai megfontolás. A nemzeti államok többsége a korszakban már elfogadott és alkalmazott levéltártudományi alapelvet, a proveniencia elvét elutasítva, vagy azt önkényesen értelmezve, gyakorlatilag a levéltári anyagnak a területi elv alapján történő felosztására törekedett. 1 A politikai célkitűzéseknek és a tudományosság követelményeinek diszkrepanciája közvetlenül a világháborút követő időszakban, ha nem is a fenti kiélezett formában, de az osztrák—magyar levéltári kapcsolatokban is jelentkezett. Ennek történeti előzményei még a dualizmus korába nyúltak vissza, amikor a Haus-, Hof- und Staatsarchiv levéltárnoki állásainak paritásos alapon való betöltése, továbbá a Hof kammerarchiv magyar vonatkozású iratainak a területi elv alapján történő szétválasztása a magyar és osztrák kormánykörök közötti évtizedekig tartó tárgyalásokat eredményezett, sőt a közös levéltárak problémája a magyar parlamentben számos alkalommal interpelláció 1 A korszak általános történetére lásd: Plaschka, Richard Georg-Mack, KarlHeinz: Die Auflösung des Habsburgerreiches, Wien, 1970, 556 p. A Monarchia felbomlásával járó levéltári problémákra lásd: Bittner, Ludwig: Die zwischenstaatlichen Verhandlungen über das Schicksal der österreichischen Archive nach dem Zusammenbruch Österreich—Ungarns. Archiv für Politik und Geschichte, Heft 1. 1925. 58 — 96.; Eckhart Ferenc: Az osztrák levéltárügy a háború vitán. Levéltári Közlemények (A továbbiakban: LK (4. évf.) 1927, 20—43.)
