Levéltári Közlemények, 58. (1987)
Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Ódor Imre: A „vérrel adózás” illúziója : nemesi felkelés és adómentesség a felvilágosodás és a francia háborúk korában / 159–173. o.
A „vérrel adózás" illúziója 167 ez utóbbi nem vaklárma, hanem reális alternatíva volt, alátámasztja a hadsereg főparancsnokának, Károly főhercegnek nyilatkozata, melyben kinyilvánította, hogy az újraszabályozott inszurrekciónak az ő rendelkezésére kell állnia. 41 Az udvari — korántsem egységes — álláspont módosulásában egyéb tényezők is közrejátszottak. Az 1790-es években még a nemesi felkelés gondolatától is irtózok, meggyőzetve az udvarhűség megannyi jelétől és — paradox módon — hadbaszállásai által bizonyított kétes értékéről, nem az elszakadási törekvések letéteményesét látták immáron benne. Egyre inkább teret nyert az a nézet, hogy csak a jól szervezett és begyakorolt, a kor hadművészeti követelményeinek megfelelő hadsereg tudja a honvédelem feladatát ellátni, s nem állíthatnak túlzott elvárásokat az alkalmi, irreguláris alakulatokkal szemben. Károly főherceg egyértelműen a reguláris katonaság számának emelését, illetve létszáma tartósításának szükségességét hangsúlyozta. A nemesi felkelést a középkori hűbéri rend idejétmúlt maradványának tartva, rámutatott, hogy a felkelések, melyeknek nincs kellő idejük a megalakulásra és gyakorlatozásra, soha nem fogják az ellenséget megverni, sem a királyságot megmenteni. A felkelés szabályozása helyett — e mindenki számára terhes kötelezettség — megváltását ajánlotta. 42 Alvinczy József báró táborszernagy a felkelés helyett „tartalék milícia" felállítását javasolta, amely formailag ugyan külön állna, gyakorlatilag azonban a rendes hadsereggel azonos elbírálás alá esne. 43 Az inszurrekció korszerűsítése ellen foglalt állást Zichy Károly gróf kamaraelnök és Majláth József gróf állam- és konferencia miniszter is. Érvelésükben egyaránt a költségek növekedésére hivatkoztak, de míg Zichy a szabályozás napirendről levételét is szóba hozta, addig Majláth vélekedése szerint azt a rendeknek kellene átengedni — bizonyos megszorításokkal. 44 A modernizálás mellett csak az új országbíró, Ürményi József emelt szót. Arra figyelmeztetett, hogy a felkelésnek a haditanács alá rendelése beláthatatlan következményekkel járna, s meghiúsítaná a rendekkel való együttműködést. A nádori javaslatot támogatva az érintettek figyelmébe ajánlottaNádasdy és Splényi generálisok 1796-os szabályozási tervét. 45 A nemesi felkelés korszerűtlenségét a rendi álláspont kritikusabb tagjai közül is többen felismerték. Átszervezésére Vay Miklós generális, az ellenzék ismert vezérének fivére készített tervezetet. 46 Vay is hangsúlyozta, hogy az inszurrekció a kor hadművészeti követelményeinek képtelen megfelelni. Az ismert fogyatékosságok orvoslására azt javasolta, hogy a felkelő nemesek az állandó hadseregbe osztassanak be, de külön seregrészt alkotva. Az állandósuló keret létszámát 50 ezer főben határozta meg, amelyhez szükség esetén további 100 ezer újonc csatlakozhatna. A különálló, nagylétszámú magyar sereg terve az udvarnál, az állandó hadsereghez kapcsolás gondolata pedig a nemességnél talált kedvezőtlen fogadtatásra. 41 JNÉ, 1/2. 71. «Uo. 72—73. 43 JNI, II. 671—673. 44 Uo. 584 — 586. 45 Uo. 582 — 583. 46 Címe: Plan zur Regulirung einer hung. adelichen Insurrection. Kivonatosan ismerteti Domanovszky: JNÉ, 1/2. 77.
