Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - IRODALOM - Szűcs László: Protokolle des Ministerrates der ersten Republik 1918–1938. Hrsg. von Rudolf Neck und Adam Wandruszka / 175–178. o.

\ Irodalom 177 Ugyancsak megtalálhatók a jegyzőkönyvek mellett az egyes minisztériumok előterjesztései, valamint a minisztertanács által egyes problémák megoldására vagy előkészítésére kiküldött miniszteri bizottságok jegyzőkönyvei. 1924. április 16-ig ki is nyomtatták a jegyzőkönyveket, ezt követően azonban csak egy tárgyalási jegyzőkönyvet készítettek — illetve az ennek alapján összeállított rövid határozati jegyzőkönyv formájában tájékoztatták az érdekelteket a tárgyalás eredményeiről. Mindezek alapját az ülésen gabelsberg-gyorsírással nemritkán kétszeresen is jegyzett stenogram (mivel két gyorsíró volt jelen), illetve ennek gépírásos áttétele képezte. Ezek a feljegyzések szintén megtalálhatók a minisztertanácsi jegyzőkönyvek mellett. E vonatkozásban tehát szintén van bizonyos eltérés az osztrák és a magyar gyakorlat között. A kormányzati testület jellegében bekövetkezett változásokra és a jegyzőkönyvek készítésének korszakonként is eltérő gyakorlatára tekintettel a szerkesztők nem készítettek merev szerkesztési szabályzatot, csak rugalmasan kezelendő irányelveket adtak. A közlés alapját minden esetben a tárgyalási jegyzőkönyv (tehát az a változat, amely az előterjesztést, röviden a vitát és a határozatokat tartalmazza) képezi. A határozati jegyzőkönyv csak akkor kerül előtérbe, ha más jegyzőkönyv nem készült, vagy nem maradt fenn. A tárgyalási jegyzőkönyvhöz képest ennek fogalmazványában esetleg található bővebb információkat jegyzetben, míg a gyorsírói jegyzőkönyvben található, a tárgyalási jegyzőkönyvekből kihagyott érdemleges részleteket mellékletben közlik. Hasonlóképpen mellékletben közlik a minisztertanácsi előterjesztések azon részét is, amely nem került be a tárgyalási jegyzőkönyv szövegébe. Esetenként ez az előterjesztés teljes szövegű közlését jelenti. A publikálásnál arra törekedtek, hogy a minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozatában fennmaradt teljes anyagról hű képet adjanak, ugyanakkor még a magyarázatoknál sem mentek sokkal tovább annál, ami a sorozatból magából kiderül. A jegyzetekben többnyire csak utalnak a kérdésre vonatkozó más forrás lelőhelyére. Nem törekedtek az előterjesztések, döntések hátterének más forrásbázis (minisztériumi akták, pártok belső vitái, állásfoglalásai, a parlamenti viták stb.) alapján való megvilágítására. Úgy vélték, hogy ez szétfeszítené a köteteket. Ez a szemlélet érvényesül egyébként az egyes kötetekhez írt történeti bevezető tanulmányok esetében is: csak az adott kormány vagy kormányok legfontosabb adataira, tevékenységének leglényegesebb motívumaira irányítják rá a figyelmet. Magának a jegyzőkönyvi anyagnak az elrendezése kronologikus. Egy-egy jegyzőkönyvet tekintenek egységnek és nem a napirendet. A mellékletek (előterjesztések) a napirendi pontok sorrendjében helyezkednek el a jegyzőkönyv végén, utolsó mellékletként mindig a tárgyalási jegyzőkönyvet kiegészítő, a gyorsírói jegyzőkönyvből vett részlet olvasható. Az egyes jegyzőkönyveket sorszám alatt szerepeltetik (ez valószínűleg egykorú); mellette olvasható a jegyzőkönyv dátuma, alatta található a jelenlévők felsorolása, az elnök neve, a meghívottak felsorolása, az ülés időtartamát jelölő időpontok, majd a napirendi pontok felsorolása. Mindezeket az adatokat a szerkesztők a jegyzőkönyvekből vették át, ahol ezek ugyanebben a sorrendben olvashatók. Egyetlen eltérés van csak: a kötetben a napirendek felsorolása előtt — más betűtípussal szedve — közlik, hogy a jegyzőkönyv mely változata (tisztázat vagy fogalmazvány, esetleg mind a kettő, illetve a gyorsírói jegyzőkönyv is) állt rendelkezésre, továbbá, hogy a jelenléti ívet ellátták-e kézjegyükkel a résztvevők. A köteteket a már említett és részben idézett sorozatbevezető, történeti bevezető és szerkesztői tájékoztató indítja — ezeket csak a tartalomjegyzék előzi meg.Tulajdonképpen a történeti bevezetőt egészíti ki az adott kormány vagy kormányok összetételének jegyzéke. Ezek után, de még a jegyzőkönyvek előtt található a napirendi pontok jegyzőkönyvenkénti felsorolása, (tehát mintegy megismételve az egyes jegyzőkönyvek előtt is olvasható napirend felsorolását), valamint a rövidítések és a jelzések magyarázata. A kötet végén a politikai vonatkozású körözött napirendi pontok kronológiai jegyzéke, annotált névmutató, helynévmutató és tárgymutató található. A kötetek — mint részben már utaltam erre — sok módszertani tanulsággal szolgálhatnak a hasonló kérdésekkel foglalkozó magyar levéltárosoknak (elsősorban a gyors, lehető teljes, más források feldolgozására nem törekvő megoldásokkal), de a történészek — és történeti kérdések iránt érdeklődő olvasóknak is. Több magyar vonatkozás található a napirendi pontok között. Néhányat említve csak: a népbiztosok kiadatásának kérdése, a burgenlandi probléma, kereskedelmi szerződések, egyéb együttműködési megállapodások osztrák vetülete, a közös kulturális javak felosztása, az egész Monarchia 12