Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.

Pénzek forgalma Kecskeméten 1711 — 1790 77 29. Poltura Nálunk a XVI—XVIII. században forgalomba került lengyel pénzek közül a legismertebb a poltura lett, amely három dénár értékben forgott. Később nálunk is vertek polturákat. A századfordulón annyira kedvelt és ismert fizetési eszköz volt, hogy a nyilvántartások során az apróbb pénzek összegét gyakorta polturában határozták meg. A század első felében a hétköznapi adásvételkor rendre használták. Még 1751-ben is az adószedő még 170 forint értékű poltura pénzt adott át elszámolása során. Később a krajcárveretek háttérbe szorították.

85 (Lásd még: rézpénz.) 30. Porosz arany A kivételesen ritkán előforduló aranyak közé tartozhatott e vidéken a porosz királyság dukátja. A református egyház kalendáriumában jegyezték fel létét „prussus" arany formájában egy holland, két 12 rénes forint értékű arany és 6 máriás garas társaságában. Az 1762-es dátum arra enged következtetni, hogy valószínűleg nem gazdasági kapcsolat révén, hanem a hétéves háború eseményei során keveredett erre a vidékre.

86 Értékét 495 dénárban határozták meg. 31. Rénes forint A XVII. században még Florenus Rhenensis, ill. Florenus Germanicus néven is emlegették a rénes forintot. A XVIII. században német forintnak (Lásd ott) is nevezik olykor. A 120 dénár értékű pénz számítási pénzként használatos általánosabban, hogy a forgalomban lévő sokféle pénz értékét pontosabban és félre nem érthető módon meg tudják jelölni. PL: ,,Két tizenkét rénes forintos arany tészen 24., 45 kr."

87 A számítási pénz használata egyben lehetővé tette az egyes veretek esetleges értékváltozása során jelentkező bizonytalanság kiküszöbölését is. 32. Rézpénz Az érintett időszakban csaknem kizárólagosan az ún. értékpénzek alkották a forgalmat: az egyes arany- és ezüstveretek hozzávetőlegesen tartalmazták a névértéküknek megfelelő nemesfémet. A megélénkülő pénzgazdálkodás során a nemesfémek hiánya egyre nehezebben ellensúlyozható feszültséget idézett elő a pénzforgalomban. Az új pénzrendszerek létrehozása mind követelőbbé vált. Ennek kiépítéséig a leggyakrabban használt érméket, a kis címletű véreteket, a váltópénzeket rézből volt célszerű készíteni. Ettől kezdve állandósul a réz használata a pénzkibocsátásban.

88 A rézpénzek forgalmára történő egyértelmű utalást Kecskeméten csupán néhány alkalommal találunk. Ezek sem jelzik az érmék jellegét, névértékét. Az viszont a fentiek alapján kétségtelennek látszik, hogy krajcárosok, déná85 1510 a) 1751. 86 REL 1762. évi kalendárium bejegyzése. 87 Uo. 88

Lajos, Huszár: Münzkatalog 265-267., 275., 279., 283 — 284.