Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.
78 . Iványosi-Szabó Tibor rok és polturák lehettek. 1777-ben a másodbíró előbb 25, majd 48 forint értékű rézpénzt adott át, amely összeg elenyésző volt az egészhez képest. 1784-ben a székbírák az alábbi elszámolást rögzítették. 89 Készpénz: tallér lasias 86 rénes ft 103 magyar ft 20 den. máriás 21 rénes ft 5 kr 25 magyar ft 30 den. peták 110 rénes ft 25 kr 132 magyar ft 50 den. garas 100 rénes ft — 120 magyar ft — rézpénz 20 rénes ft — 24 magyar ft — Tehát a nem túlságosan nagy összegen belül a rézpénz nem egészen 6%-ot képviselt Jelenléte mindenképpen azt érzékelteti, hogy a váltópénzek között megszokottá vált a réz veretek használata. 33. Spanyol tallér Az egyre bővülő gazdasági és egyéb kapcsolatrendszer révén távoli országok pénzei is feltűnnek a mezővárosok forgalmában. A kivételesen ritkán használt veretek között tarthatjuk nyilván a spanyol tallért is, amely ugyancsak Schusster János végrendeletének egyik tétele: 4 db spanyol tall = 8 rénes forint és 12 krajcár. Ennek alapján egynek-egynek az értéke 246 dénár volt. 90 34. Sufferin arany A XVIII. század utolsó harmadában újabb aranyveret tűnik fel a városban. 1771-ben Vég Mihály másodbíró az aranyakról ,,in specie" elszámolásában 66 körmöci, 30 császár, 8 hollandi és 4 Carlni arany mellett nem kevesebb, mint 45 „Sufferin integri"-ről történt említés. Miként gyűlt össze kezén korábban soha nem említett aranyveretek e summája, megfejthetetlen. Később csak egyetlen alkalommal találkozunk még nevével Schusster János végrendeletében több más pénzféleség mellett két egész és 5 darab fél Suffennről történt intézkedés. 91 A másodbíró elszámolásában egyenként 1485 dénárra becsülték ezen igazán értékes véreteket, melyek egyenként közel három körmöci vei érhettek fel, míg az 1789-es végrendeletben egyenként 1600 dénár értékben határozták meg. Itt nem árt utalni arra, hogy ezekben az években más aranyveretek értékében is jelentős emelkedés érzékelhető. (Lásd még a császár és a körmöci aranyat.) 35. Szent János arany 1774-ben egyetlen alkalommal tűnt fel a levéltári feljegyzésekben, ami azt jelzi, hogy minden bizonnyal a véletlen révén került a városba. Értékét 418 dénárban határozták meg, tehát lényegesen kisebb értékű volt a magyar aranyaknál. 92 89 1510 g) számadási töredék, 1783-84. 90 1504 v) III. 1789. 91 1510 a) 1771., Ül. 1504. III. 1789. 92 1510 a) 1774. 127.
