Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.
76 Iványosi-Szabó Tibor kísérte figyelemmel az öreggaras fogalmát, meggyőzően bizonyította, hogy a 15 krajcárossal azonos, amelyet a pontosabb megkülönböztetés végett látott el jelzővel a helyi lakosság. 77 Az öreggaras identifikálása során egyik legfontosabb bizonyítékként kezelhetjük azt a tényt, hogy míg a török, illetve a török révén forgalomba került pénzek szinte a felszabadítás másnapján eltűntek a forgalomból, az öreggaras a kilencvenes években még gyakorta fellelhető, sőt még 1700-ban is így fogalmaz a református egyház gondnoka: „öreg harangra kötelet vettem 2 öreg garason", ,,Az fa vágóknak három kemenczéhez való fa vágásáért 12 öreg garast". Hogy a forgalomból e sajátos pénznév a következő évtizedekben sem tűnt el teljesen, egy 1739-es feljegyzés érzékelteti: 170 rénes forint facit 113 tallér és 2 öreg garast." 78 Tehát ennek alapján értéke változatlanul 30 dénár, azaz 15 krajcár maradt. 27. Peták Eredetileg lengyel pénznév, amely öt polturást jelentett. Később a 7 krajcárost illették ezzel a névvel, amely 14 dénár értéket képviselt. A szabadságharc első éveiben még minden bizonnyal lengyel pénzek jelenlétére utalnak a helyi feljegyzések. „Varga István uram tall. 4, peták pénzül. Bayai kapitány adót 16 petákot." „Az ecclesia marháit szenazoknak fizettem máriást 8, item pet(ak) 1." „Ordasra menvén a fejedelemhöz, vöttem ü kielmüknek 8 kenyeret, az kiket ü kielmük el vittek, petak8." 79 A későbbi évtizedekben gyakorta, ha nem is tömegesen fordul elő petákban történő fizetésről feljegyzés. „5 db juh, 8 már(iáson), 1 petákon párját . . .", „10 db kötőféket 10 petákon, azaz 4 gr, 20 den." 80 1752-ben Ifjú Gera György után maradt összeg rögzítése során olvashatjuk: „60 peták, idest 7 f(orint); peták 1 idest krajcár 7" stb. 81 1783-ban a székbírák egyik elszámolásában máriás és peták volt 270 forint összegben, garas 140, 10 krajcáros pedig 58 forint összegben Tehát a hétköznapok pénzforgalmában igen fontos helyet kaphatott. 28. Pénz Nemritkán használjuk e meghatározást a legkisebb értékű csereeszköz, a dénár jelölésére. Főleg a székbírák feljegyzései között lelhető fel, de más tisztségviselők is említik e néven. Pl. az elhordott hús fontonkénti árának meghatározásánál: ,,. . . volt 6 pénzes 21 kereszt, 5 pénzes volt 58 kereszt". 82 ,,. . . 3 kos 16 kongó pénzen". 83 A szokás elterjedtségét jelzi, hogy a végrendeletekben is feltűnik, ugyancsak a dénár jelölésére: „Kis Mátyás adós énnekem hatodfél tallérokkal és 90 pénzel. . . vagyonnyolcadfél tallárom tizenhármával és ennek fölötte kilencven pénzem . . ." 84 77 Horváth Tibor Antal: Régi magyar pénznevek. Numizmatikai Közlöny, 52 — 53. óvf. (1953 — 54.) 19. p. f (A továbbiakban: Horváth Tibor Antal: Régi magyar pénznevek) ill. Búza János: Az öreg garas (A hódoltság utolsó éveinek pénzforgalmához) Történelmi Szemle, XVI. évf. 1-2. szám. (1973.) 78 REL gn 1739. május 8-i bejegyzés. 79 Uo. 1703., 1704. 80 1510 a) 1723., 1740. 81 1504 v) I. 1752. 490. 82 1510 g) számadási töredékek, 1783-84. ill. 1721. 5. 83 Uo. 1718. 84 1504 v) I. 1739. Kis Pál végrendelete.
