Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.
256 Kiss Márton kai; jobb lába sziklán áll, bal lábát egy korsón tartja, amelyből víz ömlik a sziklára. 81 A rendelet értelmében mindkét címert a szent korona fedte. 82 Az így leírt középcímer látható barokk keretes pajzsban, a vár nyugati falának egy beugróján, közvetlenül az Ybl-féle palotaszárny alatt. A palota mai, zárt udvara a Hauszmann-féle átépítések során keletkezett, amikor a palota régi szárnyai és az új Ybl-féle szárny közé két összekötő szárnyat építettek. Az északin található a zárt udvar kapuja, az ún. Oroszlános kapu. 83 A kapu fölött két teljesen egyforma címer van (az egyik kívül, a másik belül), mely az 1874-es középcímert ábrázolja megbővítve egy szívpajzzsal, melyben a Habsburg—Lotharingiai-ház családi címere látható. 84 Ez utóbbi kétszer hasított pajzs, középső vörös mezejében egy ezüst pólya (Ausztria); jobb arany mezejében kék koronás, kékkel fegyverzett, kioltott nyelvű vörös oroszlán (a Habsburgok ősi címere); bal oldali arany mezejében pedig három, haránthelyzetű, csonkított ezüst sassal megrakott vörös harántpólya (Lotharingiai-ház). 85 Az Oroszlános-kapun levő címerek fölött a szent korona látható. Ugyanez a címer van a palota kovácsolt vas kerítését kelet felől lezáró, turult ábrázoló szobor talapzatán is. Mindhárom címert pontos színjelöléssel látták el. Mindenképpen az uralkodói címerek között kell megemlíteni a várban levő egyetlen pápai címert. A szóban forgó címer XI. Ince pápa szobrának talapzatán van kivésve. A szobrot Buda visszafoglalásának 250. évfordulóján emelte a hálás nemzet a pápa tiszteletére a mai Hess András téren. A pajzs mögött a kulcsok, s fölötte a tiara még jól látható, de a barokkrámás pajzson a címer képek már sajnos erősen megkoptak. így ezek ábráit inkább csak találgatni lehet, mint pontosan leírni. A pajzson hat vágó vonal látszik és a legfölsőn egy oroszlán. Ezután minden második sávban kelyhek (vagy talán virágok), összesen hat (3-2-1). A legalsó egyet úgy ábrázolták, hogy felső széle érinti a legalsó vágó vonalat. Városi címerek A várban található címerek másik fő csoportját a városi címerek alkotják. Buda város és Budapest régi címereiből, számukat és különféle változataikat tekintve egyaránt, jóval kevesebb található a várban, mint az előző csoportot alkotó országos címerekből. Mielőtt azonban ezeket számba vennénk, nem árt röviden áttekinteni a város régebbi címereit. Buda város már a XIII. század végén saját pecsétet használt. Az 1292. évi nagypecsét egyik oldalán szfragisztikai vár, másik oldalán hétszer vágott pajzsmező figyelhető meg. 86 Az előbbi azt jelképezi, hogy fallal kerített, jelentős városról van szó, az utóbbi pedig azt, hogy a király oltalma alatt állt. 81 Bertényi: i. m. 81. 82 Ábráit lásd Bárczay: i. m. 398. p.; 707. ós 708. ábra. 83 Nevét a bejáratnál álló 2 — 2 oroszlán kőszobráról nyerte, melyeket Fadrusz János mintázott. Gerő: i. m. 298. 84 Ezt a címert a pajzstartó angyalokkal együtt Bárczay 1874-es nagycímerünknek tartja (Bárczay: i. m. 397—398. p., 709. ábra). Ezzel ellentétes Csánki véleménye. Szerinte a Habsburgok családi címere nem lett országos címerünk szerves részévé, csak az ún. állampecsét, helyesebben királyi pecsét szívpajzsába volt belehelyezve az uralkodó Habsburg — Lotharingiai család három alkatrészből egyesített címere. (Csánki: i. m. 21.) 85 Csánki: i. m. 67. 86 Bertényi: i. m. 94.
