Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.
A budai vár címeres emlékei 257 Hasonló pecsét fordul elő egy 1337. évi okmányon is. 87 Egy 1402-ben kelt, Vác polgáraihoz intézett levél pecsétjén már a vágások (6) fölött látható két ormótlan bástya. 88 A XV. század folyamán és a XVI. század elején is az volt a gyakorlat, hogy a várat és a vágásokat egy vágott pajzsban egyesítették, oly módon, hogy az alsó mezőbe kerültek a vágások, s a felsőbe a vár. 89 1533ban változás állt be: Szapolyai János király megnemesítette Buda polgárait, s új címert is adományozott a városnak. Érdekes alakú, ötszögletű, középen arany fonallal vágott viola színű (bíbor) pajzs, felső mezejében jobbra lépő egyik karmában vörös zászlót, három karmában pedig egy-egy levágott emberfőt tartó arany oroszlán, melyet jobbról vörös természetes rózsa, balról fehér természetes liliom kísér; alsó mezejében zöld talajon három tornyú, nyitott kapujú arany vár emelkedik; pántos sisak, jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst foszlányokkal; sisakdísz.- koronán a pajzs oroszlánja, de már ülő helyzetben; telamonok: két vadember. 90 1703. október 23-án nagy kiváltságlevelet kapott Buda I. Lipóttól, melyben a király a város címerét is megváltoztatta. Bíbor színű barokk pajzsban zöld talajon három tornyú, nyitott kapujú, félig felhúzott rostélyú vár emelkedik. A pajzs két széléről oldalt és alul egy-egy rózsabokréta csüng alá. A pajzs tetején kis ovális pajzsban Magyarország kiscímere látható (a vágások száma hat). Telamonok: jobbról egy férfi, balról egy nő, mindkettő római öltözetben (Mars és Minerva). Kezükben tartott lándzsájukon a tueor (megoltalmazom) és a foveo (gondozom) szavak olvashatók. Buda ezt a címert használta 1873-ig. 91 Buda korábbi címerei a vári épületeken nincsenek ábrázolva. Az 1703-as címer telamonok nélküli, de egyébként pontos mása a Szentháromság téri fogadalmi emlékmű északi, a kollégiumra néző oldalának talapzatán látható. 92 A mai Szentháromság utca 2. sz. alatti ház volt a régi budai városháza. Építése — Ceresola Venerlo vezetésével — 1702-ben indult meg; s 1710. június 6-án tartották benne az első tanácsülést. Ekkor még csak a keleti, Tárnok utcai szárny állt. A század végén — 1770 és 1774 között — Nepauer Mátyás tervei szerint építették fel az Űri utca felé eső, nyugati szárnyat. Az épület 1873-ig volt városháza, az egyesítés után az I. kerületi elöljáróság épülete lett. 93 A nyugati, zárt erkély előlapján van Buda város címere (csak a három tornyú, nyitott kapujú, felhúzott rostélyú vár) kifaragva, mely ma már sajnos eléggé töredezett állapotban van. A volt városháza keleti, zárt sarokerkélye alatt áll a városvédő Athéné szobra. Egy 1710 — 18-ig elhúzódó, kezdetben sikertelen, majd később Kerschensteiner Konrád jezsuita fráter által sikeresen befejezett vízvezetéképítós emlékére, a városi tanács vörös-márvány kutat állíttatott fel a Szentháromság téren. A kút 1722-re készült el, tetejére a Hörger Antal által kifaragott, Loyolai Ignácot ábrázoló szobor került. A jezsuita rend felszámolása (1773) után a szobrot a Nagyboldogasszony templomra helyezték. A Schulek-féle át87 Toldy László: Budapest régibb és újabb címerei. Bp. 1896. 5. 88 Uo. 89 Bertényi: i. m. 97. — Toldy: i. m. 6. — MOL, Altenburger — RésŐ pecsétgyűjtemény, V5.17.k.L26. tábla (a továbbiakban: MOL, V5). 90 Toldy: i. m. 7-8. - MOL, V5. 17. k. I. 26. tábla. 91 Toldy: i. m. 8. - MOL, Vő. 17. k. I. 26. tábla. M Az emlékmű történetéről korábban már volt szó. 93 Bp. műemlékei I. 462 — 465.
