Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Hajdu Lajos: A közép- és alsófokú iskolák ellenőrzése Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában, 1776–1790 / 3–56. o.
Közép- és alsófokú iskolák ellenőrzése Magyarországon 1776—1790 25 munkáját az sem könnyíthette meg, ha év közben több „engedetlen" vagy ,,konok" túlkoros tanulót kizártak az iskolából. 35 Ladomerszky inspektor jelentésének egyéb mellékletei is tanúsítják azonban azt, hogy a tanügyi kódex hatálybaléptetését követő első években a népoktatás gyerekcipőkben járt és ez alól nem jelentettek kivételt a tankerületi székhelyeken működő (és viszonylag jól felkészült tanárokkal rendelkező) mintaiskolák sem. A jelentés egyik melléklete meghívó a mintaiskola ünnepélyes és nyilvános vizsgájára vagy ahogy a nyomtatvány címe a korabeli magyar nyelv bájos sutaságával mondja (zárójel-vonallal jelzem az új sorokat): ,,Bé hivatal /a' / nyilván való / próba-adásra / mellyet / királyi / nemzeti főoskolának / két száz húszig való ifjai / tettének / Kassán Pünköst-havának 4dik, és 5dik napján / 1779." Tehát a mintaiskola négy osztályának 220 tanulója tett május 4-én, 5-én nyilvános „próbát", mégpedig úgy, hogy az első és harmadik osztály 50-60 tanulója délelőtt fél 9-től 11-ig; a körülbelül ugyanennyi második és negyedik osztályos diák pedig délután 3—6 között vizsgázott. Ez azonban nem volt egyéb puszta formalitásnál, mert a meghívó tanúsága szerint egy-egy tárgyból a ,,próba" mindössze fél óráig tartott — így legfeljebb egy-egy jól felkészült (vagy felkészített) gyerek produkciójában gyönyörködhetett a közönség, a diákok ismereteinek valós megmérésére azonban ekkor nem volt lehetőség. A népiskolai felügyelők ellenőrző útjaikat gyakran kötötték össze bizonyos megyei eseményekkel, ahogy Ugocsában is tette Luby Károly, a nagyváradi és ungvári kerület inspektora: részt vett a megye 1780. április 4-én Terebesen megtartott közgyűlésén, ahol — „mivel egész Ugocsa megyében eddig nem volt egyetlen triviális iskola sem, amelyben a fiatalok legalább a betűvetéssel megismerkedhettek volna" — a vezetőkkel megállapodott abban, hogy egyelőre csak két iskolát szerveznek meg a megyében, mindkettőt a házi pénztár támogatásával. Az egyiket Terebesen (ahol templom és plébános egyaránt van és a faluban számos sváb telepes él), a másikat Nagyszőllősön, a megye főhelyén, ahol franciskánus konvent is található. A terebesi tanító részére a megye 100, az uradalom pedig 50 Ft-ot adna; a két nagyszőllősi iskolamester pedig 100-100 Ft-ot kapna a megyei pénztárból. Luby is tudja, hogy ez az összeg egy tanító eltartásához kevés, ezért azt látná a legjobbnak, ha a ferencesek „a közjó iránti szeretetből" magukra vállalnák e kétosztályos iskola fenntartását. Az inspektor úgy ítélte meg, hogy az iskolának kiszemelt épület mindkét településen jó állapotban van és megegyezett a megyei vezetőkkel, hogy a 300 Ft valamint iskolaépületek biztosításáról szóló „alapítóleveleket" (litterae fundationales), valójában kötelezvényeket megküldik hozzá. Ezt azóta levélben is sürgette, hiába — a kötelezvényeket nem kapta meg (jelentésének dátuma 1780. július 6.), így kérte főigazgatóját, gr. Károlyi Antalt: a Helytartótanáccsal utasíttassa Ugocsát vállalt kötelezettsége teljesítésére; a ferencesek rendfőnökét pedig a Consilium kötelezze, hogy két szerzetestanárt állítson be a nagyszőllősi iskolához és ezeket küldje be Nagykárolyba a szükséges instrukciók átvételére. (A jelentés megtételének időpontjában a Terebesre kiszemelt iskolamester már a nagykárolyi mintaiskola átképzős tanítójelöltje volt.) Károlyi július 24-ón mechanikusan továbbította a jelentést és kérelmet a Helytartótanácshoz, amely augusztus 10-i ülésén meghozott dön35 OL, C-69: 1779/fons 2. S. N. Distr. Cassoviensis, pos. 15 — 20. és A-39: No. 3340/1779.
