Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - KRÓNIKA - Nyulásziné Straub Éva: Foglalkozások és eszközeik címereslevelekben : a MOL kiállítása, 1985. szept. 10-től : katalógus / 278–290. o.

288 Krónika Címer: álló, esücsköstalpú pajzs feketével ós vörössel balharánt osztott mezejében, zöld hármashalom, középen jobbra fordult természethű bagoly, csőrében írótollal. Sisak: jobbra fordult rostélyos sisak koronával. Sisakdisz: a korona középső levelén vörös ruhás könyöklő kar kardot tart. Takaró: fekete-arany, vörös-arany. A címerkép felett Erdély címere, amelyet Mária Terézia 1765-ben kelt oklevelével adományozott a Nagyfejedelemségnek. A középkortól kezdve a „békés" foglalkozásokra, így a földművelésre és az ipari tevékenységre utaló címermotívumok mellett többször megjelenik a címerkópeken a tudás szimbóluma a bagoly és az írótoll, valamint a könyv és a gyertya. Az írásbeliség első évszázadaiban az írástudás egyet jelentett a tanult ember fogalmával. Az írás tudományának terjedésével az említett motívumok tartalma mélyült, már valóban a tudományban — elsősorban a jogtudományban — való jártasságot jelképezték az e címerben is látható motívumok. R64 13. tárló • 31. A Textorius család címereslevele. 1688. okt. 1. Badnót vára Apafi Mihály erdélyi fejedelem Hallerkői Haller János közbenjárására Textorius Andrásnak, az unitárius egyház iskolájában kifejtett irodalmi és művészeti oktató tevékenysége elismeréseként neki és általa feleségének Pauli Borbálának nemességet és az oklevél élén megfestett, szövegében leírt címert adományozza. Címer: csücsköstalpú tárcsapajzs kék mezejében zöld talajon balra fordulva térdeplő, kezeit imára kulcsoló férfi, a bal felső sarokban felhőből kinyúló kar nyitott könyvet nyújt a férfi felé, a kart babérkoszorú övezi; a pajzs jobb oldalán lebegő, égő gyertya, mögötte átlósan helyezett írótoll. Sisak: jobbra fordult csőrsisak koronával. Takaró: vörösezüst, kék-arany. A címerszerző érdemeit méltató leírás nemcsak irodalmi oktató tevékenységét említi, hanem szól arról is, hogy Textorius András írói tevékenységet is folytatott. Többirányú munkássága jelképeiből áll össze az igen szépen komponált címerkép. F 21 Armales T nr. 8 32. A Matusek család címereslevele. 1678. június 25. Bécs I. Lipót király Matusek Miklósnak és általa feleségének: Szaly Juditnak, testvérének: Györgynek és Jánosnak nem részletezett érdemeiért nemességet és az oklevél élén megfestett, szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló, kerektalpú pajzs feketével és ezüsttel jobbharánt osztott mezejének jobb oldali részében zöld hármashalom, arany gyertyatartóban égő gyertya, a bal oldali részben oldalról benyúló, behajlított, vörös ruhás kar írótollat tart, a karon babérkoszorú, a jobb felső sarokban az emberarcú nap. Sisak: jobbra fordult, nyitott sisak koronával. Sisakdísz: jobbra fordult, természethű daru, felemelt jobbjában jogarral. Takaró: kékarany, vörös-ezüst. A címerkép a tudás heraldikai szimbólumát — érdekes és ritka jelenségként — összegyűjtve ábrázolja." Általában egy címerképben e jelképek .közül kettő-kettő láthat: toll és könyv, gyertya és könyv a leggyakrabban előforduló motívum, amelyek a címerszerzŐ tudós voltára utalnak. P 285 Festetics család levéltára, Saller es. Fasc. 88. No 2 33. A Nagy család címereslevele. 1624. március 25. Kassa Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Nagy János milotai papnak, elsősorban az egyházi élet területén kifejtett munkássága és kiváló prédikációs képessége elismeréséül és jutalmául, neki és általa fiainak: Mihálynak, Jánosnak, Tamásnak és unokájának: Barát alias Musai Jánosnak nemességet és az oklevél élén megfestett, szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló csücsköstalpú tárcsapajzs arany mezejében zöld talajon szembe fordulva álló pap jobbjában vörös bibliát, baljában pálmaágat tart; két oldalt egy-egy lebegő angyal a pap feje fölé babérkoszorút tart. Sisak: jobbra fordult nyitott sisak koronával.