Levéltári Közlemények, 56. (1985)
Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - KRÓNIKA - Nyulásziné Straub Éva: Foglalkozások és eszközeik címereslevelekben : a MOL kiállítása, 1985. szept. 10-től : katalógus / 278–290. o.
Krónika 289 Sisakdísz: jobbra fordult, kinövő arany griff baljában a pajzsbeli bibliával. Takaró: vörös-arany, kék-arany. A sajnálatos módon kissé megkopott címerkép a címerszerző pap alakját, egyéni arcvonásait kívánta megörökíteni. B64 34. A Herenchéni család címere. 1432. február 6. Piacenza Zsigmond király Herenchéni Jánosnak Németországban és Lombardiában a királynak tett kimagasló szolgálatai elismeréséül, az általa bemutatott és az oklevél ólén megfestett címert adományozza. Az oklevél szövege a címer leírását nem tartalmazza. Címer: balra dőlt, háromszögű pajzs kék mezejében balra fordult, lebegő, vörös ruhás, térdeplő női alak, fején virágkoszorúval, amely alatt nyakán elöl átvetett, hátul lelógó fehér kendő látható; imádkozásra összekulcsolt kezén vörös rózsafüzér. Sisak: balra fordult csőrsisak. Sisakdísz: a pajzsbeli kép. Takaró: kék-vörös. A címerkóp imádkozó női alakja a magyar heraldika motívumai között ritkaságnak számít. Az oklevél tanúsága szerint a címerszerző maga választotta címerét, de valószínűleg német hatásra: az ájtatosság pajzsbeli megörökítése a magyar heraldikára nem jellemző. A fiatal no rózsákból és rózsalevelekből font koszorúja és szerzetesi ruhája arra enged következtetni, hogy a címerszerző valamelyik közeli hozzátartozójának kíván emléket állítani, megörökítve azt a pillanatot, amikor fogadalmat tett. Dl 50525 35. A Bodfalvi Bod család címereslevele. 1460. febr. 21. Buda I. Mátyás király Bodfalvi Bod Szilveszternek, Jánosnak és Gálnak, Ung megyei nemeseknek az oklevél élén megfestett címert adományozza, ősi nemességük nagyobb bizonyítékára és dicsőségére. Az oklevél az adományozott címert és a címerszerzők érdemeit nem írja le. Címer: balra dőlt, kereltalpú pajzs vörös mezejében kék balharánt pálya, előtte balra fordult páncélos alak, fején sisak, amely alól arcának csak kis része látszik ki, kezein kézelős páncélkeztyű. A páncél alól kilátszik a térdig érő sodronying, lábán sínpáncél és vascipő, balján négyszögletes fapajzs, kezeiben lövésre kész számszeríj. Sisak: balra fordult csőrsisak. Sisakdísz: két vörös, zárt sasszárny, kék balharánt pályával osztva. Takaró: vörös-kék. A megkopott oklevél értékes viselettörténeti emlékünk: a korabeli páncélos vitéz — feltevések szerint Mátyás ún. fekete seregének — harci felszerelését örökítette meg. A király 1459 körül kezdte megszervezni seregét. E páncélról eddig más adatunk nem lévén, a feltételezést se cáfolni, se megerősíteni nem tudjuk. Mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy a megadományozottak, vagy közülük valamelyik, ebben az öltözetben és fegyverzettel szolgált Mátyás király zsoldos seregében. Dl 73414 15. tárló 36. A Lettlinger család címereslevele. 1837. aug. 14. Ischl V. Ferdinánd király Lettlinger Antalnak, a Ferdinánd főherceg nevét viselő huszárezred kapitányának, elsősorban a Napóleon elleni harcokban szerzett érdemeiért nemességet és az oklevél elején megfestett és szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló, csücsköstalpú pajzs arannyal és kékkel osztott mezejének felső részében két, egymás után jobbra vágtató fél ló, az alsó részben lebegő kard babérkoszorúval és bordó szalagra fűzött ezüst éremmel díszítve. Sisak: szembe fordult nyitott sisak koronával. Sisakdísz: két fekete sasszárny között kardot tartó kékruhás könyöklő kar. Takaró: fekete-arany, kék-ezüst. Az oklevél szövege részletesen ismerteti a címerszerző hadi érdemeit, említést tesz arról, hogy a kardon látható érdemérmet a franciák elleni harcokban szerzett érdemeiért kapta. A címer motívumai a hivatásos katona életének, sikerének állít emléket képi megfogalmazásban . P 635 Szilágyi család levéltára 21. tétel 10*
