Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - KRÓNIKA - Nyulásziné Straub Éva: Foglalkozások és eszközeik címereslevelekben : a MOL kiállítása, 1985. szept. 10-től : katalógus / 278–290. o.

Krónika 283 A címerkép a halászat egyik ősi módszerét örökítette meg, amely igen nagy ügyességet és tiszta vizet igényelt, bár e korban a fonott kosárral és hálóval való halfogás elterjedtebb volt. R64 6. tárló 14. A Grueber csasád címereslevele. 1604. október 20. Prága II. Rudolf király Grueber Andrásnak és Jánosnak a selmeci és körmöci bányakamara alkalmazottainak, aranyválasztóknak, apjuknak, Tamásnak a bányákban szerzett érdemeiért, valamint Andrásnak és Jánosnak hasonlóképpen a bányakamra szolgálatában szerzett érdemeiért az oklevél közepén megfestett és szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló tárcsapajzs vörös mezejében arany sátor, a pajzs alján ezüst talajon vörös nadrágos, kék kabátos alak, övében kulcsok, a bányászruhán öt arany gomb, a férfi baljában kulcs, jobbjában bányászcsákány (kapa) hosszú nyéllel, a két felső sarokban egy-egy ezüst liliomtól kísérve. Sisak: jobbra fordult csőrsisak koronával. Sisakdísz: a pajzsbeli férfi kinövő helyzetben. Takaró: vörös-ezüst, kék-arany. A címerszerző bányász család pajzsában és sisakján látható bányászruha és szerszám mellett a címerfestő a címeregyüttes hátterét is a bányászélet motívumaival díszítette. A címerkép felett bánya bejárata, bányakút, kemence, valamint a bányászok láthatók. P 1848 Berényi család U. 9. tétel 15. Lienpacher család címereslevele. 1607. június 2. Prága II. Rudolf császár Lienpacher Jánosnak, aki a körmöci ós selmeci kamarai bányáknál hat évig mint munkaeszköz beszerző, majd két évig mint könyvelő dolgozott, ekkor egy lázadás alkalmával a bánya pénztárát a lázadókkal szemben megvédte, kétszer is megsebesülve a harcokban, az uralkodónak tett ezen szolgálatai elismeréséül birodalmi nemességet és az oklevél közepén megfestett, szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló, csücsöktalpú pajzs fekete mezejének alján jobbra emelkedő, négyfokú lépcsőn, három mancsát három különböző lépcsőfokra helyező, kótfarkú arany oroszlán felemelt negyedik mancsában nyílvesszőt tart. Sisak: jobbra fordult pántos sisak koronával. Sisakdísz: két — fekete-arany, vörös-ezüst — sasszárny között a pajzsbeli oroszlán kinövő helyzetben. Takaró: fekete-arany, vörös-ezüst. A birodalmi szerkesztési formának megfelelően az oklevél közepén elhelyezett címerkép kettős kéretelésű. A kép függőleges tengelyében felül az uralkodó mellképe, alul a birodalmi sas, szívpajzsában az osztrák címerrel. A jobboldali alsó sarokban hegyoldal, tetején lombos fával, oldalában gerendákkal körülvett bányabejárattal. A nyíláshoz négy lábon álló, széles emelvény kapcsolódik. Az itt ábrázolt jelenet azt a pillanatot örökíti meg, amikor a bányász az aknából az érccel megrakott csillét kitolja. Az ősz férfi alakjával és mozdulataival kifejezően ábrázolta a festő azt a rendkívüli erőfeszítést, amelyet a tömör kerekű, fából készült csille mozgása jelentett. A csilléssel szemben levő képen spanyol öltözetű férfi tartja a fémet fogóval a kemence tüzébe. P 1848 Berényi család lt. 9. tétel 7. tárló 16. A Thonheuser család címereslevele. 1797. március 10. Bécs I. Ferenc király Thonheuser Boldizsárnak, a selmeci bánya prefektusának a kincstári bányák körül szerzett, nem részletezett érdemei elismeréséül neki és általa gyermekeinek: Máténak, Lajosnak, Jánosnak, továbbá Máté fiának: Károlynak engedélyezi, hogy nevüket Tonházy-ra változtassák, valamint nemességet és az oklevél első lapján megfestett, szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló, csücsköstalpú pajzs kék mezejében zöld talajon kiemelkedő hegyvonulat, az első hegy lábánál bánya bejárata látható, bányakút és épület, a pajzsfőben jobbról naparctól, balról öt ezüst csillaggal övezett félholdtól kísérve. Sisak: jobbra fordult rostélyos sisak koronával. Sisakdísz: szembefordult, bányász zubbonyos, süveges