Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - KRÓNIKA - Nyulásziné Straub Éva: Foglalkozások és eszközeik címereslevelekben : a MOL kiállítása, 1985. szept. 10-től : katalógus / 278–290. o.

284 Krónika férfi kinövő helyzetben, felemelt jobbjában kalapácsot, baljában csákányt tart. Takaró: kék-arany, kék-ezüst. A bányának hegyvidéket ábrázoló, folyóparti tájba illesztett ábrázolás jelenik meg e bányászcsalád címerében. A sisakdíszben a jellegzetes fekete bányászruhát és süveget viselő férfi alakjával, a bányász legfontosabb két korabeli szerszámát emelve magasba. P 776 Thonheuser család Lad. RRR No 89 17. A Hoffmann család címereslevele- 1791. június 3. Milánó I. Lipót király Hoffmann Györgynek, a sáskai (Hont vármegye) bányák főbányászának a bányaügyek körül szerzett érdemeiért, főleg azért, hogy 1788-ban az ellenség támadása elől a kincstári érckószletet Opavába szállította, neki és gyermekeinek: Antal Györgynek, Ferenc Kelemennek, János Nepomuknak, Teréziának, Johannának, Katalinnak és Karolinának nemességet és az oklevél első lapján megfestett, szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló, csücsköstalpú pajzs ezüst mezejében kiemelkedő szikla tetején bányakút, amelyből két bányászruhás férfi vizet húz; a kék pajzsfőben jobbról arany naparc, balról ezüst holdarc. Sisak: nyitott sisak koronával. Sisakdísz: három — arany-kékezüst — strucctoll. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst. A címerszerző Hoffmann György és fiai egyaránt a bányában dolgoztak, a címerkép a bányászélet igen érdekes, rendkívül fontos mozzanatát örökíti meg: a bányászok életét veszélyeztető víz kiemelésének XVIII. század végi technikáját és az e munkát végzők öltözetét. P 800 Hoffmann család. Lad. RRR No 120 8. tárló 18. A Kovács család címereslevele. 1636. július 16. Gyulafehérvár I. Rákóczi György fejedelem Kovács Istvánnak az oklevélben nem részletezett érdemeiért nemességet és az oklevél ólén megfestett, szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld talajon fatörzs, ennek tetején üllő. Sisak: jobbra fordult csőrsisak koronával. Takaró: kék-arany. Bár az oklevél csak annyit mond a címerszerzőről, hogy „nem nemes ember", neve és az adományozott címer alapján, amely jellegzetes kovácsszerszámot ábrázol, ós abból kiindulva, hogy nem egy harmadik személy ajánlására történt a nemesítés, megállapítható Kovács István foglalkozása és az, hogy a fejedelem szolgálatában állt. R64 19. A Dévai Lakatos család címere. 1602. július 1. Déva Báthori Zsigmond fejedelem Dévai Lakatos Miklósnak az oklevélben nem részletezett érdemeiért, valamint feleségének: Boreczky Katalinnak és fiának: Mihálynak nemesBéget és az oklevél élén megfestett, szövegében leírt címert adományozza, és dévai házukat nemesi kúriának nyilvánítja. Címer: álló, kerektalpú tárcsapajzs vörös mezejében, a pajzslábban arany vonallal jelképezett vörös alapú asztal mögött, kinövő kék ruhás, fekete kalapos, jobbra fordult férfi, két kezével tartott reszelővel satuba fogott patkót reszel, előtte az asztalon másik reszelő és kalapács. Sisak: jobbra fordult, kék csőrsisak koronával. Sisakdísz: jobbra fordult, vörös vértezetű fehér hattyú, a korona középső levelén állva, csőrében patkóval. Takaró: arany-vörös. A címerkép foglalkozási címereink egyik méltán becses darabja, amelyen a megnemesített dévai polgárt munkája közben ábrázolta a festő. Az oklevél szövege a címerkép férfialakjának ruházatát nem írja le, röviden csak annyit mond, hogy „magyar ember". Az asztalon heverő szerszámok és a satu a XVI. század végi, XVII. század elejei mesterember szerszámai, amelyeket éppúgy, mint a címerkép többi részletét, nagy gonddal, igen aprólékosan dolgozott ki a festő. R64