Levéltári Közlemények, 56. (1985)
Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Várkonyi Ágnes, R.: A Confessio értékrendszere / 215–225. o.
220 R, Várkonyi Ágnes Bercsényi-birtokoké is? 18 Rákóczi miért akarja eladni egyik legősibb és igen fontos birtokát, Ecsedet, ráadásul éppen Erdély gubernátorának ? 19 Biztonsággal állítható, hogy a levelek a földesúr-provizor rövidrezárt relációjában, csupán a gazdálkodás szférájában nem értelmezhetők. A helységnevek — Tarpa, Vári, Beregszász —, a személynevek — Vay, Keczer, Kéri János, Batthyány Ádám, a palatínus, Károlyi Sándor — és több részlet, mint például: a Lengyelországba járó ember, vagy a „puskások és palotások", „zöld és veres" ruházatára vásárolandó posztó, a politikai szférákra utal. 20 Ha pedig tudjuk, hogy a harminckét Rákóczi levél mellé tették egyidejűleg a Lengyelországból önként megtért Szirmay Miklós bécsi vallomását is, feltehető, hogy ez a forrás-együttes a szervezkedésre vonatkozóan is tartalmaz információkat. 21 Kriptográf dokumentum. Mindig is a siker egyik feltétele volt, hogy a politikai tervekről csak az illetékesek tudjanak. Ebben az időben Európa minden uralkodója és valamennyi politikai csoportja él az írott szöveg védelmével, tudósok és matematikusok segítségével készülnek el bonyolult vagy egyszerűbb megoldások. 22 Az antikvitás gazdag jelképrendszerét a kereszténység magába építi és sajátos jelentéstartalommal viszi tovább. A reneszánsz gondolatvilága a szimbólumok megfejtése nélkül aligha érthető. A toposzok, allegóriák, a mitológiai jelenetek, bibliai képek bőségesen hordoznak politikai mondanivalót. A vadászat az európai toposzrendszerben a háború előkészületeit jelenti, a kert a békét és gazdagságot. 23 A magyar politikai kultúrát rejtjelek, titkos jelentést hordozó allegóriák ma még teljes részletességben és rendszerességben alig ismert bősége jellemzi. A francia kapcsolatokat kereső Bethlen Gábor jó cavalcatort kér, ha lehet, Párizsból. A lovászmester már bizonyosan mint fedőnév fordul elő Zrínyi és Wesselényi korai mozgalmában. Rákóczi a Confessióban dédapjának francia szövetségére hivatkozik. I. Rákóczi György a francia—lengyel—erdélyi szövetséget előkészítő egyik dokumentumban azt írja a lengyel királynak, hogy 18 Szirmay kettős állásában az ellentmondást már Thaly észrevette: ,,C T gy látszik, Szirmay mindkét úrnál csak a legfőbb gazdasági kormányzatot vezette, különben sehogyan sem érkezhetett volna két helyütt mindenre." Thaly Kálmán: A székesi gróf Bercsényi család története. II. Bp. 1887. 231. „Lovász Mester Urm fáthúzva] az raelly portékát fogh küldeni Löcsérül, hogy azzal elküldhetné kglmd igen akarnánk." Munkács 22. Febr. 1700. Az aláírás és három sor a margón sajátkezű. MOL, P 1842. 40. tétel. 19 „Gubernátor Uram mint resolválta magát az Ecsedi Jószágért Sumának letétele iránt eő Kglme levelébül, meílyet transmittalt kglmd nekünk, érettük ..." Varano 26. Januar 1700. Csak az aláírás sajátkezű. — A szétszórt, de így is hatalmas jelentőségű ecsedi uradalomról Juliannával való birtokmegosztás után lásd: Wellmann Imre: A Rákóczi birtok sorsa. (Rákóczi-Emlékkönyv) Bp. 1935. 98 kkl. 20 „Hanem minthogy talán tudgya is azt Gubernátor Urm eőkglme Tarpának ós Gyarmathnak fele részen praetensionk volna, azokra megh ha három vagy négy ezer forintokat adna emletett Gubernátor Urm abban az Marhákat is acceptalnánk de különben nem". Varano 26. Januar 1700. I. h. 21 „Puncta Interogatoria per Comites Buccellini, et Eylers Nicolo Szirmay . . . incaptivato die 31° Octobris proposita cum Responsis" „No 43" Az irat versoján ,,Ez Uy Estendőben, jok rad aradgyanak" kezdetű versezet más kéz írásával. Lukinich nem tud róla, hogy kihallgatták Vö. • i. m. 135. és 374. 22 Bévay Zoltán: Titkosírások, Fejezetek a rejtjelezés történetéből. Bp. 1978. 23 Comes, Natalis: Mythologiae, sive Explicationis fabularum libri decem . . . Padua 1616. Vö.: E. H., Gombrich: Symbolic Images, Studies in the Art of the Renaissance. London, 1975. — Kibédi Varga Áron: Retorika, poétika, műfajok. Irodalomtörténet, 1983.
