Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Várkonyi Ágnes, R.: A Confessio értékrendszere / 215–225. o.

A Gonfessio értékrendszere 219 volt, megjárta a császári börtönt, majd az 1690-es években Zemplén vármegyében és a berendezkedő Habsburg-kormányzat különböző helyi fórumain viselt hivatalokat, 1698-tól Bercsényi javainak legfőbb kormányzója. A szabadságharc idején, több 1701-ben Rákóczival együtt letartóztatott vagy gyanúba kevert köznemessel együtt bizalmas politikai, gazdasági, diplomáciai feladatokat lát el. A korszerű kormányzás, a reformok híve és támasza, mint Vay Ádám, Radvánszky, Kálmáncsay. A nemesség megadóztatását szorgalmazza, mint például már ekkor Rákóczi környezetében feltűnő és az ugyancsak gyanúba kevert Plathy. 1698 végén Erdélyből visszatérve kéreti őt sürgősen magához Rákóczi. Címe ettől kezdve: a Rákóczi birtokok legfőbb prefektusa.

15 A levelek témája: Rákóczi utazásai, útitervei, boreladások, uradalmi jövedelmek, a Bécsbe hajtandó lovak, munkácsi ökrök, istálló építés, posztóvásárlás, szőlőmunkák. A levelek tárgyát már nem ilyen könnyű meghatározni. A Confessio szerint 1700-ban Rákóczival három említésre méltó esemény történt: feleségével Bécsbe utazott, megszületett második kisfia és levelet küldött a francia királynak. Különben — a fejedelem többször is visszatér rá — — könnyelmű, bűnös, léha életet élt. Ezzel szemben egykorú írásai szerint fukarságig gondos gazda, provizorát egyszerre ezerféle feladattal hajszoló türelmetlen főúr, aki maga írja meg az egész Felső-Magyarországra érvényes szőlőművelési szabályzatát, és még dézsmásairól is maga készít saját kezű jegyzéket.

16 A Confessio szerint Babylonbeli semmittevéssel töltötte életét, valójában nagyon sok minden foglalkoztatta, például egyik találomra kiragadott levele (Bécs, 1700. július 24) szerint: „Szerencsről való elmenetelünk előtt parancsoltuk, sőt meghis mutattunk lovász mesternek, mikép lehessen csatornyakon vizet a konyhára bé hozni, hogy azért ezen munka vighez mehessen parancsolya megh kid Tokai Udvarbíronak hogy ahoz való eligseges fákról provideáljon". Továbbá -- az „angliai jagernak" adjon száz német forintot, hetven hordó bort osszon ki nemes embereknek, a „lengyel portéka rossz volt", a „jövendő libériákhoz való barany börekrül majd a „lovász Mester" beszél, mivel pedig „az Vadászat iránt már ednihanyszor királynak parancsolatját vettük és a lovaknak el jövetelit alig várjuk".

17 Alaposabban utánagondolva a levelekben nagyon sok a zavaró motívum, értelmezésük bizonytalan. Ki ez a lovászmester? Mi a hatásköre, hiszen hol lőcsei portékáról, hol Károlyi Sándorral kötendő kontraktusról intézkedik és szemmel láthatóan a legfőbb jószágkormányzó felett áll. Hogyan lehetséges, hogy Szirmay nemcsak a Rákóczi-javak legfőbb jószágkormányzója, hanem a 15 „Groff Bercsényi Uram eö kglme levelébül értettük Ungvárt lenni kglmdt. Es mint hogy olly közel volna kglmd, kedvessen vennénk, ha annyi üdöt nyerhessen hogy ide e napokban hozzánk által fordulhatna ..." Rákóczi Szirmay Miklósnak Munkács 1699. december 8. MOL, P 1842. 40. tétel Missiles. 16 Puncta regulamenti culturae vinearum ordine infrascriptio concinnata. Szamota István (közi.) II. Rákóczi Ferenc szabályzata a hegyaljai azőllőművelésről. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1894. — Szamota arról a példányról közli a szabályzatot, amelyet Rácz Mihály, a Rákóczi javak provizora 1719. július 1-én Nagy-Sárosról küldött a Rákóczi javak kormányzójának. MOL, Magyar Kamara Archívuma, Neo-regestrata acta (E 148.) fasc. 718 nro. (!) Ezen a példányon Szamota közlése szerint a szabályzat keletkezési idejéről ennyi áll: „Anno domini 1700" i. m. 87. — Mi a Rákóczi-Aspremont lt.-ban (MOL, P 1498.) levő példányt is használtuk (Archívum Rakoczianum Caps. D. fasc 73.), amelyen pontosabb keltezés olvasható: „Datum Nagy Sáros die 5 marc. 2. 1700" (!) 17 Viennae 24 Julii 1700. Csak az aláírás sajátkezű MOL, P 1842. 40. tétel.