Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Várkonyi Ágnes, R.: A Confessio értékrendszere / 215–225. o.

218 E. Várkonyi Ágnes bizonyítékát abban látjuk, hogy a felkelés tervének a peranyagból kibontakozó elemei szinte egytől egyig benne vannak a későbbi, már a lengyel emigrációban szövögetett tervekben".

11 Következésképpen a Confessio írója mégsem mondott volna igazat ? A Confessio elméleti részei bárkit meggyőzhetnek róla, hogy a szervezkedés leírásának hagyományos értelmezése alapos kritikai felülvizsgálatra szorul. Ismeretes, hogy az egész művet áthatja a modern gondolatok iránti érzékenység. Több fontos kérdéskört — éppen a szervezkedés elbeszélésébe iktatott elmélkedések exponálnak. Ezek: a kötelesség, az elhivatottság, az uralkodói követelmények, a népért vállalt felelősség, a társadalmi és egyéni megújulás kérdése, az egyén választása, a közösség, a haza, a nemzet ügye, a politikai döntés, vagy az adott szó kötelező ereje, a XVII—XVIII. század embereszménye. Mivel pedig a Confessio más történeti részeit vizsgálva

12 megbizonyosodtunk róla, hogy az elméleti és a leíró részek között szerves kapcsolat figyelhető meg, szembe kellett néznünk a következőkkel: az uralkodói elhivatottság, a felelősség, a közügy és más hasonló érték hitelét veszti, ha jelentéktelen tettekhez, kisszerű, komolytalan szervezkedéshez kötődik. Sőt — ami talán még súlyosabb — üres pátosszá, semmitmondó kijelentésekké válnak a szavak. Az elhivatottság, a korszerű uralkodói gyakorlat, a választás felelőssége a többi érték-kategóriával együtt a Confessio második és harmadik könyvéhez is szorosan kapcsolódik. Ha tehát meggondoljuk, hogy ezek az egész mű koncepciójában meghatározó jelentőségűek, további következtetésekre juthatunk. Egy eddig számba nem vett forráscsoport adott rá lehetőséget, hogy a szervezkedésről pontosabb ismereteket kapjunk. Nemrégiben kezünkbe került Rákóczi harminckét levele. Valamennyi a kritikus időszakban keletkezett. Az első 1699. december 8-án Munkácson, az utolsó 1701. február 2-án Sárospatakon kelt. Tizenkét levelet Bécsből, egyet Neustadtból küldött el a fejedelem. Valamennyi eredeti, néhány autográf, a titkárok kezéből kikerült leveleken pedig több esetben a fejedelem postscriptuma található.

13 Ha meggondoljuk, hogy a szabadságharcot megelőző időkből elenyészően kevés Rákóczi-írással rendelkezünk, 1700-ból pedig a francia királynak és Barbesieux-nak küldöttön kívül tudomásom szerint egyetlen eggyel sem, e forráscsoport önmagában is nagyon értékes. Különös jelentőségét az adja, hogy címzettje valamennyinek Szirmay Miklós és a levelekből rekonstruálható Rákóczi-kép más, mint aminőt a Confessio hagyományos értelmezésében ismerünk. Szirmay Miklós ekkor 50 éves. Amit eddig tudunk róla, aszerint a köznemesség egyik jelentős csoportjába tartozik.

14 Műveltsége az evangélikus nemesség hagyományainak megfelelően a nyugati egyetemi tanulmányok, antik szerzők és államelméleti írások jegyében alakult. Politikai múltjában FelsőMagyarország változásait viselte. Thököly híve, egy időben regéci kapitány 11 Perjés Géza: A Rákóczi összeesküvés tervei és a háború megvívása. (Rákóczitanulmányok. Szerk.: Köpeczi B.—HoppL.~B. Várkonyi Á.) Bp. 1980. 123. 12 Kritika és emlékezet (Vázlat II. Rákóczi Ferenc Thököly-képeiről) című tanulmányunkban. (A Thököly felkelés és kora. Szerk.: Benczédi László) Bp. 1983. 13 MOL, Szirmay család levéltára, Családtagok iratai (A továbbiakban: MOL, P 1842.) 40. tétel Missiles. A leveleket külön tanulmányban szándékozunk részletesen feldolgozni. 14 Családjáról és erről a köznemesi csoportról összefoglalóan Gazdaság, műveltség, mentalitás a XVII—

XVIII. század fordulójának köznemesi rétegeiben és a hosszútávú társadalomtörténeti fejlődés kérdései című tanulmányunkban írtunk A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. Salgótarján, 1981.