Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Hajdu Lajos: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban / 145–200. o.

176 Hajdú Lajos Az élet azonban nem engedelmeskedett az uralkodói előírásoknak (későbbi tanulmányaimban ezzel többször is részletesen foglalkozom), sem a földesurak, sem a közösségek nem szívesen vállaltak magukra új terheket. Ezért állandóak voltak a panaszok: a tanítók tucatjával keresték meg évente a tanulmányi igazgatás szerveit azzal a panasszal, hogy nem kapják meg a szerződésben előírt járandóságukat. Miskolcon például a nagyobb népiskola vagy polgári iskola (schola capitalis, németül Hauptschule) három tanítója nem kapott még — lassan már fél éve — az uradalomtól (a Királyi Kamarától, amelytől példamutatást vártak) fizetést, jelenti a kassai tankerület népiskolai felügyelője 1781. március 7-én. A bizottság ez esetben gyorsan, már március 23-i ülésén úgy döntött, hogy átiratot kell küldeni a Kamarának: a tanítók 1780. november 1-től járó fizetését minél előbb fizessék ki nekik.

78 Ezzel párhuzamosan — főleg akkor, ha a tankerület népiskolai felügyelőjének személye megváltozott — a falvak is elárasztották mentesítési kérelmekkel a tanügyi igazgatás tisztviselőit (ők meg a Commissio Studiorum-ot) a terhek lerázását remélve. A pozsonyi tankerület főigazgatója történetesen 1781. augusztus 13-i jelentésében arról tájékoztatta a bizottságot, hogy Sellye község (valójában azonban Vágsellye nem község, hanem virágzó mezőváros volt Nyitra megyében, amelynek földesura ekkoriban a budai egyetem) kérte, hogy a két tanító szerződésben vállalt eltartásától mentsék fel őket. Indok: a kontraktus megkötésére „fenyegetésekkel és ütlegekkel" (minis et verberibus) ösztönözték őket. A főigazgató szerint ugyan ez nem tűnik valónak, de minthogy a magisztrátus a lakosság szegénységére hivatkozik — meg kell az ügyről kérdezni Nyitra megyét. így is döntött a Comimssio.

79 Az ügy azonban ezzel nem fejeződött be, mert 1781. augusztus 29-i dátummal a bizottság királyi leiratot kapott. Eszerint: minthogy a pozsonyi tankerület több helysége a népiskolák megszervezésekor (az osztályok és tanítók számának meghatározása során) az előző népiskolai inspektor által „túlságosan megterheltetett" — II. József utasította az új népiskolai felügyelőt, hogy a terhek könnyítésére hajtson végre ellenőrzőkörutat; ezen felül „általános szabályként kell előírni és figyelembe venni, hogy az adófizetőket a népiskolák regulációja során nem szabad megterhelni erejüket meghaladó kÖtelezettségekkeV'.

8 ° 5. A tankönyv-ellátás és egyéb oktatási feladatok megszervezése a bizottság munkájában A tanulmányi kódex kiadásakor a kormányzat nagyon határozottan előírta, hogy a négyféle anyanyelvi, illetve másképpen népiskolában mit és miért kell tanítani a katekizmustól kezdve a betűk és a számok (tehát az írás-olvasás és a matematika) világának megismertetésén át az ország történelmének és földrajzának bemutatásáig. Azt azonban, hogy a falusi, mezővárosi, városi népiskolákban, valamint a tankerületi székhelyeken működő mintaiskolában az előírt ismereteket milyen tankönyvből oktassák, egyáltalán mennyi ideig és mit tanítsanak a gyerekeknek az adott tárgyakból — ezt a Ratio egyáltalán nem határozta meg. Előírta ugyan, hogy minden tanuló számára meg kell ™Prot. 1781: 204. 7» Prot. 1781: 633-634. »»Prot. 1781: 767.