Levéltári Közlemények, 55. (1984)
Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Hajdu Lajos: A büntetőjogtörténet kutatásának kihasználatlan lehetőségeiről : a rabtabellák és büntető-perkivonatok történeti forrásértéke / 3–30. o.
s Hajdú Lajos Mária Terézia rendelete azonban két szempontból már tükrözi a változásokat: egyrészt nyomatékosan hangsúlyozza, hogy van olyanfajta istenkáromlás, amikor a rossz nevelést kapott vagy bűnös szokás rabjává lett káromkodó ember nem vonja kétségbe Isten mindenhatóságát, és így nem hívja ki maga ellen pusztító haragját sem. Másrészt a királynő intézkedik, hogy - addig is, amíg az országgyűlés a cél elérését jobban biztosító új törvényeket nem fogad el — első esetben az istenkáromlók csak testi büntetést (nem-nemesek) vagy pénzbüntetést kapjanak (nemesek), és csak a visszaesőkre lehet kiszabni a rendes (halál) büntetést, sőt, ha a körülmények szükségessé teszik, ennek végrehajtását súlyosbítani is lehet (exasperatio). 17 Egészen más jellegű (az udvar büntetőjogi koncepcióinak változását, a korszak haladó — felvilágosult — nézeteinek térhódítását tükrözi) „a magzatölés megelőzését tárgyazó", 1769. november 7-én kiadott normale. Ez előírja ,,1° Minden helységekben a bíráknak tudtára adattassék, hogy hivatalbéli kötelességeknek tartsák arra szorgalmatosan vigyázni, ha találtatnak-é kebelekben házasságon kivül élő, azonban viselős személlyek; és ha valamelyik felől nyomós gyanúság volna arról, hogy terhes, annak szüleinek és gondviselőinek vagy gazdáinak keményen megparantsolni, hogy az olfyatén személynek leendő szülése ideje eránt különös vigyázassál legyenek. Ugyan azért pedig 2° addig mig az ollyan személlyek d terhöket le nem teszik, házaiktól el ne botsássák, vagy pedig olly biztos és jó keresztény embernek gondviselése alá adgyák, a'hol a születendő magzat a szülés idején semmi veszedelemnek kitétettve ne légyen. De mivel az olfyatén személlyek gyakorta szokták lakó helyeiket változtatni, ezért 3° dhelységek elöljárói és bírái tartozzanak az olfyatén viselős állapotról gyanús személlyeket megtartóztatni, környülálláson Őket kérdőre vonni és d legközelebbi szolgabírónak vagy más magistratualis tisztviselőnek bejelenteni d végre, hogy azoknak leendő szüléseknek bátorságos voltára czélozó rendelések tétetődhessenek. Ha pedig 4° ezentúl valahon d magzat megölés történnék, mindenkoron vizsgáltassák meg: miért mulaszták el d helység bíráji d fellyebb elő számlált megelőző rendtartásokat végbenvinni és d hogy d bírák abbéli kötelességekben el nem jártának, törvényes teczés szerént meghatározandó büntetésben marasztassanak meg azok is." II. József e rendelethez 1781. április 5-i utasításával még egy pontot hozzá tétetett: „5° egyátallyában pedig tiltatik, hogy az ollyan viselős állapotban esett szabad személlyek közönséges helyen megvirgáztassanak, vagy más tsufos büntetések alá huzattassanak. Mivel az Hlyen betstelenitő tsufos büntetésektől való megirtódzás okot adott a magzat ölésnek iszonyú gonoszságára " [ 8 A tabelláris jelentési rendszer adatai érvként szolgáltak egyéb büntetőjogi rendelkezések kiadásához, egyebek között a tortúra korlátozásához, majd eltörléséhez is. A kormányzat először csak azt írta elő, hogy a kínvallatásra ítélt személyt orvosnak kell megvizsgálnia és neki kell megállapítania, hogy egészsége vagy élete károsodása nélkül 17 OL, C-28: Idealia, No. 8. Dátuma: 1761. július 16. 18 A két rendelkezés Szatmár által elkészített magyar nyelvű - nem egészen pontos fordítását lásd OL, C-53: 1795/No. 4, pos. 112.
