Levéltári Közlemények, 55. (1984)
Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.
Közigazgatási reformkérdések 1945 -1948 63 1945. szeptember 22-én az MKP választási programjában a munkás és paraszti elemeknek a közigazgatásba való bejutását említette. A párt lassúnak tartotta a közigazgatás megtisztítását az ancien regime híveitől. Követelte, hogy a közigazgatás fokozott ellenőrzés alá kerüljön. A városi önkormányzati alkalmazottak esetében pedig vizsgálja felül a felsőbb hatóság, hogy protekciós úton kik kerültek állásokba? 8 . Az MKP a területi önkormányzati reformot a társadalmi fejlődés kereteibe ágyazva kívánta megvalósítani. Ezért hangoztatta, hogy olyan helyi közigazgatásra van szükség, amely felismeri a helyi energiákat, s azt a politikai szervek segítségével a gazdaság, a társadalom és a kultúra fellendítésére alkalmazza. Az MKP Központi Vezetőségének Politikai Bizottsága 1946. nyár végén kidolgozta a községpolitika irányelveit, melyeket a helyi pártszervezetek a településeken a gyakorlatban alkalmaztak. A helyi kommunista szervezetek a községpolitikai irányelvek realizálását az önkormányzati igazgatáson keresztül szorgalmazták. A Politikai Bizottság feltételezte, hogy az önkormányzati választások előtt napvilágra került községpolitikai koncepció a társadalom szélesebb rétegeiben visszhangot talál, és a választás idején ez többletszavazatot eredményez a párt számára. Az irányelvek feltételezték, hogy azok megismerésével az MKP helyi szervezeteinek befolyása erősödik, és a községi választások alkalmával a kommunista képviselő-testületi tagok száma növekedni fog. A kommunisták községpolitikai tevékenységének bele kellett illeszkednie a pártközpont által kidolgozott országos tervkoncepcióba, hogy ezáltal is segítse a kormány helyi célkitűzéseit, az önkormányzatban pedig a gazdaság, a kultúra, a szociális élet fejlődését. Az MKP helyi szervezetei irányították az önkormányzat területén dolgozó kommunistákat a törvényhatósági bizottságban, a képviselő-testületben, a tisztviselői gárdában és a Nemzeti Bizottságban. A kommunista párti helyi szervezetek minden önkormányzati egységben megalakították a törvényhatósági vagy a képviselő-testületi frakciót. A törvényhatósági kommunista frakció létrehozását az MKP 1945. december elején határozta el. E frakció titkára olyan személy lett, aki egyben a megyei pártvezetőség tagja is volt, és közigazgatási gyakorlattal rendelkezett. 9 A frakció minden testületi ülés előtt megvitatta a napirendi pontokat, és kialakította a kommunista álláspontot. A kommunista frakció együttműködött az önkormányzati testületben helyet foglaló parasztpárti, szociáldemokrata és szakszervezeti küldöttek csoportjaival. Az volt a cél, hogy a testületi üléseken biztosítsák a demokratikus légkört, a döntésekben pedig a baloldali politika érvényesülését; felléptek a korrupciós jelenségek ellen, amelyek az önkormányzati testületekben is észlelhetők voltak (pl. a földreform során vagy a terménybeszolgáltatásnál). A párt ugyanis azt az álláspontot képviselte, hogy a párttagság senkit sem jogosít fel arra, hogy a közterheket ne egyenlően viselje vagy a földosztás alkalmával több földet kapjon, illetve a terménybeszolgáltatási kötelezettség alól párttagságára hivatkozva kibúvót keressen. A kommunista közigazgatási frakció egy-egy tagja havonta panasznapot tartott, s az ott előadott ügyes-bajos dolgokat a frakció az önkormányzati testület ülésén, az elöljáróságban, a városi polgármesteri hivatalban orvosolni igyekezett. A kommunista 8 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. Budapest, 1979. 122. old. Továbbiakban: MKP-SzDP határozatok. •P.I. Aich. 274.Í. 15.cs . l.ő.e.
