Levéltári Közlemények, 55. (1984)
Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.
62 Farkas Gábor választott tisztviselők ellen szankciókat alkalmazott. A miniszter szerint szükség van a Közigazgatási Bíróság hatáskörének korlátozására. 1946 tavaszán például ez a bíróság hozott határozatot a Fejér vármegyei alispáni választás megsemmisítéséről, s ennek alapján az alispánnak távoznia is kellett. Nem vitás, hogy a bírósági határozatokat tekintetbe kellett venni, és azokat végrehajtani. Ezek a határozatok azonban a baloldali politikai irányvonal közigazgatási célkitűzéseit keresztezték. A koalíciós pártok reformkoncepciói a közigazgatás megújítására A koalíciós pártok mindegyike kidolgozta a közigazgatási reformmal kapcsolatos elképzeléseket, de azokat keresztül vinni a politikai küzdelmek közepette egyik párt sem tudta. A közigazgatási reform ugyanis tükrözte a pártok politikai irányvonalát,-s a vidéki hatalmi bázis kiépítésére kívánták felhasználni a megszerzett közigazgatási pozíciókat. Ez magyarázatul szolgál arra, hogy a reformtervek nem válhattak valóra, mivel azokat sorra-rendre a koalíciós partnerek leszavazták, érvényesülésükre nem adtak lehetőséget. Abban általános volt a vélemény, hogy a reform bevezetésére szükség lenne, azt a magyar társadalom igényli, de a szocialista közigazgatási elveket valló MKP-nézeteket a polgári álláspontot képviselők, a kisgazdapárti reformterveket pedig a politikai baloldal semmisítette meg. Kommunista javaslatok Az MKP 1945-ben tudatában volt kisebbségi helyzetének, és reális programot adott a közigazgatás megszervezésére, a munkás-paraszt demokratikus hatalom erősítésére. A közigazgatási egységekben működő MKP-tagok kötelességévé tették, hogy a demokratikus átalakítás folyamatát szilárd következetességgel támogassák, s nyíltan hirdessék a fejlődés népi demokratikus irányvonalát. Az MKP Politikai Bizottsága az önkormányzati közigazgatás eszméjét felkarolta. Figyelmeztetett azonban, hogy az önkormányzati közigazgatás alatt a párt azt érti, hogy az adott területen kormányzó testület annyi joghatóságot gyakorol, amennyit az állami szuverenitás neki az adott esetben átengedett. Küzdeni kell az önkormányzati rendszer elfajulása ellen, nehogy az önkormányzati jogok gátolják a központi hatalom akaratának érvényesülését. Ezt a partikuláris érdekeket érvényesítő közigazgatási rendszert egyetlen politikai csoportosulásnak sem szabad támogatni - figyelmeztetett az MKP. A párt a közigazgatási reform kérdését a népi erők hatalomra kerülésének függvényeként kezelte. Ez világossá vált már 1945 tavaszán. Az MKP politikai taktikáját általában a soron levő kérdés megvalósítása determinálta, miközben újabb kérdések megvalósításának előkészítése folyt. A közigazgatási reform szükségességével a párt vezetői messzemenően egyetértettek, de idejét és realizálásának mikéntjét a párt számára megfelelő taktikai időszakra tartogatták. 1948 előtt az MKP által felvetett reformkérdések a politikai taktikát segítették, de az ügyben előrelépést nem hoztak. A párt ezért a reform helyett egyes konkrét racionalizálási kérdések megvalósítását helyezte előtérbe.
