Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - IRODALOM - Gyalay Mihály: Jogtörténeti tanulmányok V. kötet. Szerk.: Csizmadia Andor. Bp., 1983 / 229–234. o.

Irodalom 231 ÖRINÉ FODOR MÁRTA: Vizsgálódás az egyesületi igazgatás kialakulása és az 1868-as egyesülési fogról szóló törvénytervezet létrejöttében közreható tényezők körében. - Bemutatja e tanulmány az egyesülésekkel kapcsolatos kiegyezés előtti, valamint a késó'bbi helyzetet. Kaszinók, egyletek alakultak és gyakoriak lettek a népgyűlések is. így került sor 1869-ben, a honvédegyletekkel együtt az Általános Munkásegylet működésének engedélyezésére. Bár a polgári jellegű egyesülési szabadság elmaradt, a nemzetiségi állampolgárok vonatkozásában az 1868: XLIV. tc.-kel pozitív jogi rendezés született. HENCZ AURÉL: Fontosabb tanyarendezési elképzelések Magyarországon a dualizmus korában. - A belterjes mezó'gazdasági termelés terjedésével Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely tanyai népessége megsokszorozódik. Az 1879. évi szegedi árvíz nyomán Szeged roppant határában létrehozzák az Alsó- és Felsőtanyák közigazgatási központját, azonban sajnos, magának a tanyakérdés komplexumának a megoldásában alig történt valami. Tehertételét demokráciánk vette át. KOVÁCS KÁLMÁN: A pozsonyi Erzsébet tudományegyetem jog- és államtudományi kara (1914-1921). - Hazánkban az 1635-ben Nagyszombatban, majd 1872-ben Kolozsvárott felállított egyetemmel 9,1 millió lakosra jutott egy, míg Svájcban minden félmillióra. Az 1912: XXXVI. te. Pozsonyban és Debrecenben két újabb egyetemet hívott életre. A pozsonyit 1916. november 9-én nyitják meg. Kezdetben az egyetlen jog- és államtudományi kar 12 tanszékével, 1918. március 17től bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, majd április 14-től orvostudományi karral működött. Az impériumváltozást követő időkben Polner Ödön rektor csak a budapesti kultuszminiszter utasításait fogadta el. A későbbiek során a létéért küzdő egyetem csupán a helyi szervezett magyar és szlovák munkásság szolidaritásában bízhatott; végszükségben aztán a mérsékeltebb Bozóky Géza dékán, bár tiltakozva, de a történelmi realitásokat tudomásul veszi. TÓTH ÁRPÁD: Szükségintézkedések a mezőgazdasági munkaviszonyok szabályozásában az első világháború kezdeti szakaszán. - A munkaerőhiányt a világháború idézte eló', s azon a jogszabályáradat sem segíthetett. A hangoztatott közegészségügyi, közélelmezési vagy közbiztonsági szempontból szükséges közérdekű munka igénybevételére ötvennél több törvényhatóság kapta meg a felhatalmazást, de a kérdést sem ez, sem a legképtelenebb javaslatok nem oldhatták meg. NAGYNE SZEGVARI KATALIN: A nők jogi helyzetét érintő két amerikai alkotmánykiegészítésről. — A XVIII. századi Virgíniában a nőket árucikként kezelték. Megalázottságukat a vallás elvei szentesítették. Politikai jogaik megszerzésére irányuló nó'mozgalmuk a függetlenségi háborúhoz fűződve jelentkezett. 1848-ban, a New York-i Deklarációban főkövetelésük a választójog lett, de még a négerek is - akik a női emancipációtól saját mozgalmukat féltették - a nőkkel szemben a vallás dogmáira hivatkoztak. Végre, 1919. június 4-én 66:30 arányban a szenátusi döntés kedvező lett. Jogtörténeti szempontból figyelemre méltó argumentációnak tűnt, miszerint az alkotmánykiegészítés jogszabályok tömegét érvényteleníti, és felveti a kérdést: milyen mértékben köteles a férj a nó'tartásra a jövőben? HORVÁTH PÁL: A fejlett szocializmus állam- és jogrendje. - Korunk tudományos forradalma adja ezt az elvárást, hogy a modern jogtörténetírás a jövő formálására alkalmas tapasztalatokra épüljön. A szocialista jogtípus összehasonlító jogtörténeti vizsgálata nagy léptekkel haladt a korszakunk lényegét kifejező történelmi folyamatok feltárásában. A periodizáció legfontosabb támpontjait a Prágában 1975-ben rendezett nemzetközi jogtörténeti konferencia alkalmával összegezte a szocialista országok jogtörténetírása. A társadalmi-történeti tudományok Nyugaton és Keleten egyaránt fokozott érdeklődéssel fordulnak az utóbbi évek folyamán a szocialista társadalmak releváns jogi viszonyainak históriája felé. A szerző megállapítja, hogy a történelmi folyamat komplex „kifutása" egyedülálló történelmi modellként a szovjet népek társadalmában jelentkezett elsőként, és az évszázados elmaradottság leküzdésének eredményes befejezését is magában foglalta. A Helsinkiben 1973-ban aláírt elvek jó példát szolgáltattak arra, hogy a nemzetközi biztonság hosszú távú feltételeit az államok közötti bizalom kiterjesztését szolgáló regionáüs egyezmények segítségével eredményesen lehessen szolgálni. A szocialista rendszer is hat a tőkés világra. Az új szovjet alkotmány öszönzést adott a közéleti demokratizmus további szélesítésének, egyben a szocialista jogtípust stabilizálva, világtörténeti jelentőségre tett szert. VISKY KÁROLY: A római magánjog nyomai a magyar földön talált római kori feliratos emlékeken. — A Dunántúl négy évszázadon át a Római Birodalom része volt, mint Provincia Pannónia. A II. században két részre oszlott: Pannónia Inferior, Aquincum és Pannónia Superior, Savaria szék-