Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

A magyarországi bányaigazgatás szervezete 213 möcbányán, Szomolnokon, Sóváron, Nagybányán, Szlatinán, Marosújváron és Zalatnán működtek. Ezek közül még a szomolnokit is megszüntették 1892-ben, így a számvevőségek már a körmöcbányai kivételével, a bányaigazgatóságok, illetve fó'bányahivatalok mellett működtek. A szlatinai számvevőség székhelyét 1890-ben Máramarosszigetre helyezték át. 8. A vasgyárak központi igazgatóságának feladatai A bányaigazgatóságoktól eltérő hatáskörrel működött a magyar királyi állami vasgyárak központi igazgatósága is. Az igazgatóság a gyárak felügyelőbizottságának a közvetítésével állt a Pénzügyminisztérium alatt. Az igazgatóság élén álló igazgató általános kötelességei az állami vasgyárak igazgatására az 1900-ban 37 326 szám alatt kiadott pénzügyminiszteri utasítás szerint hasonlóak voltak a bányaigazgatók általános feladataihoz. Ezenkívül kötelessége volt minden év elteltével a minisztériumnak jelentést tenni, melyben részletesen kellett, hogy ismertesse az elmúlt év legfontosabb üzleti eseményeit, az új üzemi berendezéseket és műveleti eljárásokat, ezek sikerét, a gyártások összes eredményét, a vaspiac állását és ennek várható hatását az állami vasgyárakra. A központi igazgató hatásköre röviden a következőkben foglalható össze: a) A részletes gyártási tervek megállapítása és a gyártási kísérletek engedélyezése vasgyárakként 10 000 korona kiadásig, b) Minden adásvétel tárgyát képező anyag vagy gyártmány árának a megállapítása, c) A gyárak fennálló, vagy már engedélyezett berendezésének beszerzését célzó tárgyalásokon való részvétel és a szükséges bel- és külföldi anyagok beszerzése az összeg korlátozása nélkül, d) Gyártmányok készletre való gyártása és az ezekhez szükséges anyagok beszerzése, belföldi származásúaknái 100 000, külföldieknél 10 000 korona erejéig, vagy hasonló természetű szerződések kötése legfeljebb három esztendőre, e) Jó hírű cégeknek a központi igazgató külön biztosíték nélkül hat hónapig nyújthatott 10 000 koronát felül nem múló hitelt, azon felül csak a felügyelő bizottság jóváhagyásával, vagy megfelelő biztosíték mellett, f) A gyártási műveletek folytatásához szükséges új, vagy kiegészítő építkezésekre és felszerelésekre, gyártási épületeknél 10 000, munkásházak építésénél és tatarozásánál 4000, műszaki berendezések és felszerelések beszerzése esetén egy-egy műveleti ágnál 20 000, szabadalmazott műveleti eljárások engedélyezése esetén végkielégítésnél 10 000, évi járadék fizetésénél pedig 2000 koronás értékhatárig intézkedhetett saját hatáskörében, g) Új irodai épületek, tiszti és altiszti lakások, kegyúri és iskolai épületek építése, továbbá bérházak emelése mindenkor miniszteri jóváhagyás alá tartozott, h) Hivatali helyiségek bútorozása, irodai felszerelések beszerzése árlejtés, vagy írásbeli ajánlat útján, továbbá szaklapok és szakmunkák megrendelése, i) Altisztek és szolgák kinevezése és előléptetése, valamint haviés napidíjasok vagy havi- és napibéresek alkalmazása, továbbá mindezek áthelyezése, kiküldetése stb. az utasításban foglalt korlátokon belül, j) Javaslattétel és indokolás minden olyan kinevezés iránt, mely a miniszter részére volt fenntartva, k) Elárusító ügynökök alkalmazása és időnkénti kiküldetése. I) Szakemberek szolgálatának igénybevétele maximum egy évre, és az ezzel kapcsolatos kiadások utalványozása, ha ezáltal nagyobb kísérleti vagy tanulmányi költséget lehetett megkímélni, vagy gyorsabb sikert várni, m) Tisztviselők, altisztek, szolgák, havi- és napidíjasok, havi- és napibéresek sza-