Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Hajdu Lajos: A büntetőjogtörténet kutatásának kihasználatlan lehetőségeiről : a rabtabellák és büntető-perkivonatok történeti forrásértéke / 3–30. o.

12 Hajdú Lajos a tanácsnak „nem-tetszéssel" kifogásolnia (mint Veszprém megyénél), hogy a tabella az elítélés okaként „támogatást" (fautoratus) jelöl meg, arról azonban mit sem árul el, hogy az elítélt tolvaj, katonaszökevény, illetve egyéb gaztett elkövetőjének támogatásáért kapta-e a kiszabott büntetést.

2 8 A hetvenes évek derekán sem különb a helyzet: Borsot és Zalát, valamint Debrecent, Eperjest és Kassát arra figyelmezteti a Consilium, hogy ne csak a cselekmény jellegét tüntessék fel a táblázatban (tehát azt, hogy az elítéltre lopásért - furtum — szabták ki az ítéletet), hanem az elorzott dolgok megjelölését vagy értékét is, mert enélkül nem ítélhető meg a cselekmény és a büntetés közötti arány. Nyitra és Pest tabellája kapcsán pedig arról kíván a tanács információt kapni, hogy a kínvallatás alá vont személyeket — az előírásoknak megfelelően — vajon megvizsgálta-e orvos? A Jászkun kerület és Modor táblázatából „csupán" az hiányzott, hogy az elítéltek milyen büntetésben részesültek és mikor távoztak a börtönből; Bars és Liptó megyétől, valamint Szeben városától pedig arról kért felvilágosítást a Consilium, hogy a 100 bot elviselésére ítélt malefactor-ok vajon részletekben, vagy „egy vágtában" kapták-e meg büntetésüket.

29 A főkormányszék erőfeszítései azonban nem vezettek eredményre, még a 80-as években is gyakran előfordult, hogy a törvényhatóságok jelentős része (elsősorban az igazgatási munka szervezetlensége és alacsony színvonala miatt) nem terjesztette fel a büntetőtabellát. Lépten-nyomon tapasztalható hiányosság az is, hogy a jelentésre kötelezettek közül többen nem a naptári évet veszik alapul, hanem a katonai év egészéről, illetve meghatározott részéről, vagy egy maguk által teljesen önkényesen választott, olykor nem is egész évnegyedet vagy szemesztert átfogó időszak helyzetéről tesznek jelentést.

30 Olykor azokban ott is hamisak az adatok, ahol látszólag minden rendben van: Arad megye például csak azt tünteti fel az 1782. II. félévi rabtabellájában, hogy a szemeszter során kiket ítélt el a büntetőtörvényszék; Heves megyének 1776. I. félévéről pedig két „rabtabellája" is van, egyik a februári, a másik a júniusi törvénykezési időszakban elítéltek adatait tartalmazza. De nemcsak ilyen hiányosságok vannak, olyan tabellák is akadnak, amelyekben a megyék — címűktől eltérően — több mint egy félév börtönstatisztikai adatait adják meg: Bereg 1775. II. félévi rab tabellájában olvasható történetesen 5 olyan személy ítélete is, akiket a sedria csak 1776. márciusi ülésszakán ítéltei.

31 A tabellákban gyakran Tapasztalható fogyatékosság, hogy a kiszabott ítéletet szabatosan feltünteti ugyan a megye, azt azonban nem, hogy azt végrehajtották-e, csupán megjegyzik, hogy az elítélt mely napon távozott (exivit) a börtönből. Túróc megyének az 1781/82-es katonai évről készített táblázata például megemlíti, hogy az 1781. no28

Bihar és Baranya „ügyét" lásd a 24. jegyzetnél megjelölt 1769-es, Veszprémét uo. az 1770-es levéltári forrásban. 2,

OL, C-28: 1776/Lad.C, fasc.2, Ug.4, pos.9, 43, 51. 30

1782-ben ezt a gyakorlatot követte Krassó megye, a városok közül Felsőbánya és Pécs, valamint a nagyváradi és vaskohi i.kat. püspöki uradalom. 31 Aradot lásd OL, C-43: 1782:Sauska, No.3, pos.237-2; Hevest OL, C-28: 1776/Lad.C, fasc.2, No.23, pos.57-3. és 91; Bereget pedig OL, C-28: 1776/Lad.C, fasc.2, No.23, pos.67-1 * alatt