Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Hajdu Lajos: A büntetőjogtörténet kutatásának kihasználatlan lehetőségeiről : a rabtabellák és büntető-perkivonatok történeti forrásértéke / 3–30. o.

12 Hajdú Lajos a tanácsnak „nem-tetszéssel" kifogásolnia (mint Veszprém megyénél), hogy a tabella az elítélés okaként „támogatást" (fautoratus) jelöl meg, arról azonban mit sem árul el, hogy az elítélt tolvaj, katonaszökevény, illetve egyéb gaztett elkövetőjének támogatásá­ért kapta-e a kiszabott büntetést. 2 8 A hetvenes évek derekán sem különb a helyzet: Borsot és Zalát, valamint Deb­recent, Eperjest és Kassát arra figyelmezteti a Consilium, hogy ne csak a cselekmény jellegét tüntessék fel a táblázatban (tehát azt, hogy az elítéltre lopásért - furtum — szabták ki az ítéletet), hanem az elorzott dolgok megjelölését vagy értékét is, mert enélkül nem ítélhető meg a cselekmény és a büntetés közötti arány. Nyitra és Pest tabellája kapcsán pedig arról kíván a tanács információt kapni, hogy a kínvallatás alá vont személyeket — az előírásoknak megfelelően — vajon megvizsgálta-e orvos? A Jász­kun kerület és Modor táblázatából „csupán" az hiányzott, hogy az elítéltek milyen büntetésben részesültek és mikor távoztak a börtönből; Bars és Liptó megyétől, vala­mint Szeben városától pedig arról kért felvilágosítást a Consilium, hogy a 100 bot elvi­selésére ítélt malefactor-ok vajon részletekben, vagy „egy vágtában" kapták-e meg bün­tetésüket. 29 A főkormányszék erőfeszítései azonban nem vezettek eredményre, még a 80-as években is gyakran előfordult, hogy a törvényhatóságok jelentős része (elsősorban az igazgatási munka szervezetlensége és alacsony színvonala miatt) nem terjesztette fel a büntetőtabellát. Lépten-nyomon tapasztalható hiányosság az is, hogy a jelentésre köte­lezettek közül többen nem a naptári évet veszik alapul, hanem a katonai év egészéről, illetve meghatározott részéről, vagy egy maguk által teljesen önkényesen választott, oly­kor nem is egész évnegyedet vagy szemesztert átfogó időszak helyzetéről tesznek jelen­tést. 30 Olykor azokban ott is hamisak az adatok, ahol látszólag minden rendben van: Arad megye például csak azt tünteti fel az 1782. II. félévi rabtabellájában, hogy a sze­meszter során kiket ítélt el a büntetőtörvényszék; Heves megyének 1776. I. félévéről pedig két „rabtabellája" is van, egyik a februári, a másik a júniusi törvénykezési időszakban elítéltek adatait tartalmazza. De nemcsak ilyen hiányosságok vannak, olyan tabellák is akadnak, amelyekben a megyék — címűktől eltérően — több mint egy félév börtönstatisztikai adatait adják meg: Bereg 1775. II. félévi rab tabellájában olvasható történetesen 5 olyan személy ítélete is, akiket a sedria csak 1776. márciusi ülésszakán ítéltei. 31 A tabellákban gyakran Tapasztalható fogyatékosság, hogy a kiszabott ítéletet sza­batosan feltünteti ugyan a megye, azt azonban nem, hogy azt végrehajtották-e, csupán megjegyzik, hogy az elítélt mely napon távozott (exivit) a börtönből. Túróc megyének az 1781/82-es katonai évről készített táblázata például megemlíti, hogy az 1781. no­28 Bihar és Baranya „ügyét" lásd a 24. jegyzetnél megjelölt 1769-es, Veszprémét uo. az 1770-es levéltári forrásban. 2, OL, C-28: 1776/Lad.C, fasc.2, Ug.4, pos.9, 43, 51. 30 1782-ben ezt a gyakorlatot követte Krassó megye, a városok közül Felsőbánya és Pécs, valamint a nagyváradi és vaskohi i.kat. püspöki uradalom. 31 Aradot lásd OL, C-43: 1782:Sauska, No.3, pos.237-2; Hevest OL, C-28: 1776/Lad.C, fasc.2, No.23, pos.57-3. és 91; Bereget pedig OL, C-28: 1776/Lad.C, fasc.2, No.23, pos.67-1 * alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom