Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

Magyarország közigazgatása 1711-1765 93 királyi ítélőtábla felelt meg neki. 1726-ban kezdte meg működését Zágrábban, ahol a báni tábla is működött, amelyhez ítéletei ellen fellebbezni lehetett.Elnökét és kezdetben 4 bú-óból álló tanácsát az uralkodó nevezte ki. Alsóbbfokú bíróságoktól érkező fellebbezésekkel nem foglalkozott. Alsóbb szintű hatóságok Az alsóbb szintű — részben regionális, részben helyi — kormányzat szervei a háromegy királyság polgári részében ugyanazok voltak, mint a szűkebb Magyarországon: megyék, kerületek, városok, községek és a földesúri bíróságok. Igazgatás és bíráskodás működésükben még időszakunkban is meglehetősen összefonódott egymással. Az egyideig Alsó-Szlavóniának nevezett Szlavónia visszacsatolásáig, illetve északi részének hazai polgári kormányzat alá helyezéséig, a háromegy királyságnak csak 3 megyéje volt: Körös, Várasd és Zágráb. Pontosabban: 1753-ig csak 2, mert Körös megye, amely még a 16. században Zágrábba olvadt, csak ekkor nyerte vissza önállóságát. A visszacsatolt Szlavónia területén 3 megyét szerveztek: Pozsegát, Verőcét és Szeremet. A 3 horvát és 3 szlavón megyének mind a hatásköre, mind a szervezete megfelelt a magyarországi megyékének. A megyei hatóság a kormányzat mindhárom ágazatában tevékenykedett. Zágráb megyéből különült ki még Mohács előtt a turopoljei kerület, amely 24 nemes községet foglalt magában, és kormányzati autonómiával rendelkezett. Élén a kerületi ispán (comes terrestris) állott, a tisztikar további részét 2 alispán, 12 táblabíró, ügyész, jegyző stb. alkotta. Ez a tisztikar egyben az ispán ítélőszéke volt, amelynek ítéletei ellen részben Zágráb megye törvényszékén át, részben közvetlenül, a báni táblához lehetett fellebbezni. A kerület ispánja szavazati joggal rendelkezett a magyarországi országgyűlés alsó tábláján. A megyék területén több város feküdt, amely részben szabad királyi városi kiváltságokat élvezett, részben ilyen jogállás nélkül is önkormányzattal rendelkezett. Ilyenek voltak: Körös megyében Kapronca és Körös, Várasd megyében Várasd, Zágráb megyében Zágráb, Károly város, Kostajnica, Petrinja és Sziszek, Pozsega megyében Pozsega, Verőce megyében Eszék, Szerem megyében Karlóca, Mitrovica, Pétervárad, Ruma és Zimony. A megyéken kívül a tengerparton Zengg és Carlopago szabad kikötők. E városok közül azok, amelyek szabad királyiaknak minősültek, nem tartoztak a bán igazságszolgáltatási joghatósága alá, hanem — a magyarországi szabad királyi városokhoz hasonlóan - vagy a tárnoki, vagy a személynöki szék ítélkezett fellebbvitelre kerülő peres ügyeikben. A többi város, nemkülönben a községek kormányzata a magyarországinak felelt meg.