Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

8 Ember Győző Vegyük sorra az ország különböző részeit, a közigazgatás különböző ágait és szintjeit, rámutatva az egyező és az eltérő vonásokra, különös tekintettel a fejedelmi abszolutizmus és a rendiség hatalmi viszonyára, a rendi dualizmusra. Az anyaország közigazgatása A szűkebb értelemben vett Magyarországnak, az anyaországnak a közigazgatásában a kormányszerveknek több fajtáját, egy-egy fajtának pedig több típusát különböztethetjük meg az 1711 és 1765 közötti időszakban is. Azon az alapon, hogy a kormányszerveket ki létesítette és tartotta fenn, hogy kit voltak hivatva szolgálni, uralkodói vagy királyi és rendi közigazgatási szerveket különböztethetünk meg. A felső szintű szervek általában királyiak voltak, a közép és az alsó szintűek pedig rendiek. Voltak szervek, amelyeknek a jellegében királyi és rendi elemek keveredtek (pl. a nádori tisztség). Azon az alapon, hogy a kormányszervek illetékessége az ország területének mekkora részére terjedt ki, felső, közép és alsó szintű közigazgatási szerveket különböztethetünk meg. A felső szintű szervek az ország egész területén, a közép szintűek az ország valamely részén (kerületében, megyéjében), áz alsó szintűek pedig csupán az ország valamely helységében (városában, községében) voltak illetékesek. A felső szintű kormányszervek közül székhelyét tekintve a kancellária udvari volt, mivel Bécsben, az uralkodó udvarában működött. A többit országosnak nevezhetjük, mivel székhelyük az ország valamelyik városa volt. Illetékessége alapján persze az udvari kancelláriát is országos szervnek kell tekintenünk. Hatáskörük alapján végül általános és szakigazgatási kormányszerveket különböztethetünk meg. A szakigazgatási szervek hatáskörébe az igazgatás valamely ágának az ügyei tartoztak, a kamarákéba például a kamarai, a tartományi biztosságokéba a biztossági ügyek. Az általános igazgatási szervek hatáskörébe több igazgatási ág ügyei tartoztak, minden olyan ágazaté, amelynek nem volt külön szakigazgatási szerve. Általános igazgatási szerv volt például a kancellária, a helytartótanács stb. A magyar királyi udvari kancellária A szűkebb Magyarország kormányzatának udvari hatósága a magyar királyi udvari kancellária (cancellaria regia Hungarico-aulica) volt az 1711 és 1765 közötti időszakban is. Történetével külön monográfia még nem foglalkozott, a rája vonatkozó legfontosabb iratokat még nem tették közzé, így nem sokat tudunk mondani róla. Ismerjük, hogy a Mohács előtti királyi tanács és királyi kancellária miként élt tovább a XVI. és XVII. században a Habsburgok bécsi udvarában. Történetükben a török kiűzése után következett be döntő fordulat, amelynek eredményét a kancellár és a kancelláriai tisztviselők részére 1690. július 30-án adott uralkodói utasítás rögzítette. A kancellária működése 1711 és 1765 között lényegében ezen az utasításon alapult, illetve annak rendelkezései szerint folyt. Időszakunkban még kétszer kapott a kancellária uralkodói utasítást: 7 727.