Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

82 Ember Győző Bányahivatal (officium montanum) időszakunkban kettő volt Erdélyben: az egyik Zalatnán, a másik Radnán. Mindkét helyen aranyat bányásztak. A kettő közül a zalatnai volt a nagyobb. Zalatnán a bányahivatal élén a bányamester (montium magister) állott, oldalán 7 ülnöknek (assessor) mondott tisztviselővel, köztük a bányamérnökkel (geometra montanus), a pénztárossal (cassae montanae perceptor) és az ellenőrrel, aki egyben az ércvizsgáló volt (contraagens et minerarum probator). A főhivatalnak is mondott zalatnai hivatalnak több, az alábbiakban ismertetett hivatal volt alárendelve. A zalatnai arany beváltóhivatal (officium auri campsoratus), élén egy pénztárossal (perceptor), oldalán 2 ülnök (assessor) Zalatnán, 3 pedig Abrudbányán. Alárendelt helyettes aranybeváltók (vice auri campsores) voltak még Topánfalván, Brádon és Torockón. Az Aranymosási tiszttartóság (auri loturae provisoratus) ugyancsak Zalatnán működött, élén egy tiszttartó (provisor) állott. Két égetőműhely (ustrina) üzemelt, az egyik Zalatnán, a másik Csertesen, élükön egy-egy gondnokkal (curator ustrinae). Zalatnán erdőhivatal (officium rei silvestris regium) is volt, azzal a rendeltetéssel, hogy a bányákat faanyaggal lássa el. Mint már volt szó róla, Zalatnán jelentős uradalma volt a kincstárnak. Élén tiszttartó (provisor) állott, az uradalom 3 részét (alsó, felső és középső) egy-egy ispán (spanus) vezette. Alacsonyabb beosztású bányatisztviselők irányították a munkát a bofcai, a nagyajtai, a verespataki és a körösbányai bányákban. Ezek ugyancsak a zalatnai bányahivatal alá tartoztak. A radnai bányahivatal jóval kisebb volt a zalatnainál. Ezt is egy bányamester vezette, alárendelt hivatalai azonban nem voltak. A másik jelentős kincstári uradalom a zalatnai mellett a vajdahunyadi volt. Vajdahuny adón vasércet bányásztak, az uradalom elsősorban a bányászatot volt hivatva szolgálni. Élén igazgató (administrator regius) állott. A vasműhelyeket műhelyigazgató (praefectus officinarum ferri) vezette, 2 aligazgatóval, erdésszel, ügyésszel. Tiszttartósága (provisoratus) is volt az uradalomnak, a mezőgazdasági munkák irányítására. Megyék, székek, vidékek, szabad királyi városok A középfokú igazgatásnak a szervezete Erdélyben csak részben felelt meg a magyarországinak. Nem számítva a Partiumot, amely Magyarországnak Erdélyhez csatolt része volt, és amelynek megyéiben és kerületében a középfokú igazgatás időszakunknak majdnem a végéig nem különbözött a magyarországitól, a Királyhágón túli tulajdonképpeni Erdélyben, e terület 3 földjén a középfokú igazgatásnak háromféle szervezete alakult ki Erdély 3 földje a rajta élő, 3 egyesült törvényesen elfogadottnak elismert nemzetnek felelt meg: a magyarnak, a székelynek és a szásznak. Erdély területének — a Partium nélkül - 52,2%-a volt a magyarok, 21,5%-a a székelyek és 21,3%-a a szászok földje.