Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

26 Ember Győző Valószínűleg a szlavón igazgatósággal közel egyidőben szervezték meg az aradi és a szegedi kamarai felügyelőségeket, amelyeknek illetőségi területe a marosi és a tiszai határőrvidékkel esett egybe, illetve azokra a megyékre terjedt ki, amelyeknek a területén ezek a határőrségek a polgári lakossággal vegyesen voltak. A marosi és a tiszai határőrvidéket 1743/44-ben megszüntették, a határőri községeket megyei igazgatás alá rendelték, az aradi és a szegedi felügyelőségeket pedig, ez utóbbival a bácsi kamarai adminisztrációt is, még a határőrvidék felszámolása előtt, 1742-ben az udvari kamara közvetlen főhatósága alól a magyar kamara illetékessége alá utalták. Felső-Magyarország kamarai hatósága, a szepesi kamara, illetve kamarai adminisztráció, a Rákóczi-szabadságharc végéig közvetlenül a bécsi udvari kamarának volt alárendelve. 1712 után ez a helyzet megváltozott, a szepesi adminisztrációt a magyar kamara hatósága alá helyezték, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve területi illetékessége FelsőMagyarországra is kiterjedt. Az 1740-es években történt visszacsatolások után a töröktől visszafoglalt neoacquistica területek közül egyedül a Bánátra nem terjedt ki a magyar kamara területi illetékessége. A Bánát, miként Erdély, a Partium, a határőrvidék és a Lengyelországnak elzálogosított szepesi területek, nemcsak a magyar kamara, hanem a helytartótanács és a magyar kancellária, tehát minden magyarországi központi kormányszerv területi illetékessége alól ki volt véve. A magyar kamara illetékessége, miként a magyar kancelláriáé, nagyobb volt a helytartótanácsénál, mert a horvát—szlavón—dalmát királyságra is kiterjedt, kivéve a dalmát—horvát tengerpartot, amely Fiúméval együtt az 1752 óta a trieszti főintendatura kormányzata alatt álló osztrák tengerparthoz volt csatolva, valamint a még a Wesselényi-féle összeesküvés után elkobzott Frangepán- és Zrínyi-birtokokat, amelyeket a grazi tartományi kamara kezelt. A magyar kamara hatásköre A magyar kamara hatásköre nem kisebb változásokon ment át időszakunkban, mint területi illetékessége. Csorbítatlan ez a hatáskör sohasem volt, de a hatáskörön már a korábbi századokban esett sérelmek inkább csökkenő, mint növekvő tendenciát mutattak, hasonlóan a területi illetékesség sérelmeihez. A kamarai hatáskörbe tartozó ügyek köre, a camerale, lényegesen nem módosult 1711 és 1765 között. A legjelentősebb változás e tekintetben, a hadiadó ügyének, a contributionalenak az elválása a cameraletől, már a XVII. század második felében megtörtént. Időszakunkban a hadiadó kivetése és behajtása, továbbá pénztári kezelése és felhasználása, már nem tartozott a kamarák feladatai közé. A hadiadó ügyének kiválása a kamarai hatáskörből csak részben jelentette azt, hogy az országnak, vagyis a rendi kormányzatnak a befolyása az adóigazgatásra a királyi kormányzatnak a rovására megnőtt. Az adó kivetését és behajtását ugyan a rendi kormányzat szervei: a megyék, a városok és a kerületek vették át a kamaráktól, de a befolyt adó felhasználásáról továbbra is királyi kormányszervek döntöttek, a pénztári kezelést pedig katonai hivatalok vették át a kamaraiaktól. _ A kamarai hatáskör ezáltal kétségtelenül egyöntetűbb, egységesebb lett. A kamarai igazgatás minden területének, a kamarák által kezelt minden jószágnak és jövedelemnek az alapja a királyi felségjog, a jus regale lett.