Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
A nemesi közbirtokosság 145 ülésének napirendjén. Gyakran találkozunk ebben az időben ingatlanok eladásával. Az abonyi választmányi ülés pl. 1905 márciusában döntött ingatlanok árveréséről. Ugyanebben az évben a nemespodhragyi közbirtokosság pert indított többek ellen, akik „a közbirtokba befurakodtak, az erdőt és a legelőt használták". A közgyűlés állásfoglalása szerint bármelyik közbirtokos felléphetett birtokostársa ellen, ha az az eddigi birtoklási módot önhatalmúlag megváltoztatva, földhasználatot ragadott magához. 1 73 Nem szűnt meg a közbirtokosság beleszólása a községek életébe. Az 1863 áprilisi abonyi közgyűlés pl. az uradalmi ügyvédet küldte ki az 1859—1862. évi községi számadások helyszíni megvizsgálására. Ugyanez az ülés revideálta az abonyi kórházi számadást. A monostorpályi közbirtokosság 1873 decemberi ülése elrendelte, hogy ahol szükséges és ahol a csatornák közlekedési utakon mennek át, hidakat kell építeni. Ennek megszervezésével három közbirtokost bíztak meg. 1874 szeptemberében az abonyi önkéntes Tűzoltó Társulat kért és kapott anyagi és erkölcsi támogatást a közbirtokosságtól. 1 74 Túlélte a történelem változásait a kegyúri jog. Az abonyi közbirtokosságban 1874ben még megvolt a templomatya funkció (Néppel Ferenc töltötte be). Indítványozták, hogy a kecskéi pap ne a templom, hanem a saját pénzén járassa az újságot, mint ahogy a tószegi pap is tette. 1909-ben adták el a tószegi plébániához tartozó kertet. 1 7S 1836 óta a falvakban megindult a jobbágyok és a földesurak között az erdő és a legelő elkülönítése, ami 1848-ig nem fejeződött be. Az 1853. évi úrbéri pátens lehetőséget adott az erdő- és legelőelkülönítés folytatására. A kiegyezés után külön törvény (1879: XXXI. te.) készült, amely szerint az erdők szakszerű gazdasági kezeléséről az erdőbirtokosoknak kellett gondoskodniuk. Fontos rendelkezés volt, hogy a nemesi közbirtokosságok és volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők gazdasági ügyvitelét is szabályozta. Az 1898: XIX. te. ennek ellenére sem ismerte el a közös erdőbirtokosok jogi személyiségét. Az 1913: XXXIII. te. lehetővé tette, hogy a közös erdőt a közbirtokosok közgyűlésének hozzájárulásával eladják. Az 1935: IV. te. az erdőbirtokossági társulattá alakulás kötelezettségét a telepítésekre is kiterjesztette. Működésüket a m. kir. erdőfelügyelőség irányította. 1 76 Az 1836. évi törvények módot adtak a falusi úrbéri és a földesúri legelő elválasztására. Az úrbéri pátens végrehajtása során tovább folyt az elkülönítés, de külön szervezet létrehozására ekkor még ritkán került sor. A politikai közösség intézte a közös legelő vitás ügyeit is, ellátta a közös képviseletet. Maradtak közös legelők a nemesi közbirtokosságok kezén is, ahol a szervezet feladata volt a legelőközösségből felmerülő feladatok ellátása. Az 1871: LIII. te, amely az erdőközösségekre nézve fenntartotta a korlátozásokat, a legelőközösségekről úgy rendelkezett, hogy minden egyes volt zsellér vagy jobbágy köve,73 OL, P 479. (Lukács család.) B. III. 9. 27. téteL 1850. dec. 1. OL, P 568. (Radvánszky család.) s. 1859. jan. 18. OL, P 998. (Szartory-Vásárhelyi család.) 34. téteL 1859-1880.; 1876. jan. 24. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. téteL 1905. márc. 5. OL, P 85. (Décsy család.) No. 44. 1905. 174 OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. téteL 1863. ápr. 24. No. 23, 35.; 1873. szept 29. No. 48. OL, P 998. (Szartory-Vásárhelyi család.) 34. téteL 1873. dec. 7. No. 7. 17S OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1874. szept. 29. No. 7., 49. 1,6 Csizmadia Andor: A falusi közösségek szervezete és működése Magyarországon 1848-1944 között. (In: Tanulmányok a falusi közösségekről.) Pécs, 1977. 39-40. p. Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, 1942. 225. p. 10 Levéltári Közlemények 1983/1-2
