Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
138 Kállay István kisebb kocsmabérlő ellen, aki az utasoknak és helybelieknek ételeket is adott. A kocsmabérlő 5 Ft büntetést fizetett a panaszos javára, aki azt a templomi pénztárnak adta. 1842-ben az uradalmi gyűlés elé terjesztették azok jegyzékét, akik iccénként bort mértek. A határozat szerint a nemteleneket az úriszék, a nemeseket a megye elé állították. 1 s ° Jelentősen van képviselve a büntetőügyek között a húsmérés jogának megsértése. 1824-ben utasította az uradalmi gyűlés az abonyi szék bérlőjét: legényeire szorosan ügyeljen, hogy jó mértékkel mérjenek. A hamis mértékek használatáért vagy rossz hús árulásáért első ízben megintés vagy dorgálás, második esetben már büntetés járt. A mészárszék bérlők gyakran adtak be keresetet a lakosok ellen, akik házuknál állatokat vágtak, húst, szalonnát és hájat árultak. Ilyen esetben a büntetés megdorgálás és 25 Ft volt a közpénztár javára. A vásárban viszont mindenki szabadon mérhetett húst. Ha valaki házánál ismételten állatot vágott, húst mért, az úriszék elé került. Házuknál különben a mészárszék bérlők sem mérhettek húst, nem vághattak állatot. Ezt a szék előtt az utcán sem tehették, „mert a vérkigőzölgés az egészségre káros". Ha nemes személy vágott és mért ki húst, a közuradalom a szolgabírót kereste meg. 1 s 1 De szerepel a többi regálé is a büntetőügyek között. 1825-ben az abonyi halászat bérlője tett panaszt a kenderáztatók ellen, akik a halakban kárt okoztak. A kisgyűlés a Tiszán egy helyet jelölt ki, ahol a helybeliek kendert áztathattak. Ha idegen jött oda, a bérlő büntetésként dézsmát vett tőle. A következő évben a vásári és piac jövedelmek bérlőjével foglalkozott a közuradalmi kisgyűlés. Az volt ellene a panasz, hogy az állatok után az országúton is taksát, a vásárban magas (1 Ft) helypénzt szedett, sőt egyes kocsiktól kétszer is megvette. A kisgyűlés 30 Ft büntetésre ítélte a közpénztár javára. A bérlő előadta, hogy a büntetést kész teljes engedelmességgel kifizetni, de nem tartja magát hibásnak, mivel a kiadott szerződés szerint szedte a pénzt. A kisgyűlés a pénzbüntetés alól felszabadította és közölte vele, hogy mennyi helypénzt szedjen. A hanusfalvi közbirtokosság 1832 októberi közgyűlése azzal a kárral foglalkozott, amelyet illetéktelenek a mészkobányászással és égetéssel okoztak. Abban állapodtak meg, hogy a bányászatot árverés útján bérbe adják, így a közuradalom kára csökken. 15 2 A büntetőügyek következő nagy csoportja a földesúri engedelmesség megtagadásából, a legkülönbözőbb tilalmak áthágásából keletkezett. Ez lehetett általában hangoztatott engedelmesség is. Az abonyi városi bírónak pl. a legkeményebb fenyíték - a hivatalból való letétel — mellett hagyták meg, hogy a közuradalmi végzések ellen tenni ne merészeljen, egyik közbirtokos uraságnak a másik ellen ne adjon segítséget. A parancsolatok ellen cselekedő cselédeket a direktor minden hatalmával, sőt a „fejes embereket" minden kérdés nélkül megbüntethette. 15 3 A tilalmak, amelyeket a közuradalmi lakosok áthághattak, a legkülönbözőbb természetűek lehettek. Ilyen volt például, hogy a kofák 9 óra előtt nem vehettek élelmiszert, a 1 S0 Uo. 1826. jan. 22. No. 10.; 1839. júL 7. No. 76.; 1842. máj. 29. No. 74. 1 sl Uo. 1824. ápr. 24. No. 26.; 1833. máj. 12. No. 58.; máj. 27. No. 77.; 1834. ápr. 27. No. 50.; 1841. aug. 22. No. 99.; okt 3. No. 133.; 1843. júl. 26. No. 76. 152 Uo. 1825. ápr. 4. No. 50.; 1826. jún. 11. No. 80. OL, P 89. (Dessewffy család) 11. téteL 1831 okt 15. No. 5. 1S3 OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. téteL 1822. mára 10. No. 9.; júl. 28. No. 1.; 1824. aug. 8. No. 2-3.
