Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
126 Kállay István 5. Építésügy A közbirtokossági falvak és mezővárosok építésügyét a közbirtokosok felügyelték. Ez kiterjedt a házak építésére, bontására, utcák nyitására vagy megszüntetésére. 1821-ben pl. az abonyi közgyűlés leromboltatta a cigány házakat. Helyettük a városon kívül egy közös részt jelölt ki házépítésre. „Az uradalom által kiadott rendet fenn kell tartamok" — mondták. A következő évi kisgyűlés rendszabást alkotott az építkezésről: „Mivel városunkat jobb rendbe hozni kívánnánk, azért szükséges, hogy a házak építése jó rendben menjen. Melyre való nézve is megrendöltetik, hogy ennek utána az Insenér úr tudta nélkül senkinek építeni a lakosok közül szabad nem lészen, azért is ezen végzés adattasson ki oly jegyzékkel, hogy a város elöljárói gyakrabban publicáltassák". 1836-ban a bábaasszony, aki az egyik közbirtokos részbirtokán egy házat örök áron megvett, a mellette levő szűk utcát, „amely egyedül csak a tolvajságnak nyújt alkalmat", meg akarta szüntetni. A közgyűlés szerint azonban „az utca szükséges, elzárását nem engedjük meg." 106 6. Tűzrendészet A XVIII. század végétől egyre sürgetőbben jelentkezett a tűzkár elleni szervezett védekezés. Ez elől a közbirtokosságok sem térhettek ki. Az abonyi közgyűlés bizottságot nevezett ki a tűzrendészet szabályozására. A rendszabás szerint a közös kasszából vizipuskákat (ezzel két grófot, Festetics Jánost és Vigyázó Antalt bízták meg), valamint több bőrkannát kellett venni. Azok a lakosok vagy cselédek, akik elsőként érkeztek kocsival a tűz helyszínére, az uradalmi pénztárból 5 Ft jutalmat kaptak. 107 A tűzeseteket szigorú rendszabásokkal iparkodtak megelőzni. A tüzet okozó pipázó nem nemes emberek büntetése Abonyban 24 pálca volt, és a kárt is meg kellett téríteniük. 1822-től kezdve a gondatlan tűzokozás büntetése a városból való kicsapás. Megtiltották az utcán vagy udvaron a sertéspörkölést, szabályozták a kéményseprést. 1826-tól a híres abonyi tornyokban éjjel-nappal két őr vigyázott a tűzre. Egyiket a közuradalom, a másikat a városi pénztár fizette. 1 ° 8 7. Kultúra, egészségügy Kulturális tevékenységről mindössze egy adatunk van. Az abonyi közgyűlés 1836 januárjában tárgyalta a szolgabíró megkeresését, hogy a mezővárosban rendezzenek belépődíjas táncmulatságot a Pesten építendő Magyar Játék Színház javára. A közgyűlés határozata: „a táncmulatság bevétele bizonytalan lévén, az uradalom 500 Váltó Ft-ot felajánl. Mivel azonban a gyűlésen jelen nem levő földesurak véleményét nem tudják, a kérdést a Szent György napi gyűlés eleibe terjesztik." 1 ° 9 1822-ben az abonyi közbirtokosságnak saját diplomás marhaorvosa volt. őt a városi kéziszolgálat alól felmentették, hogy mindig kéznél legyen. A hanusfalvi közbirtokosság 1 06 Uo. 1821. máj. 27. No. 18.; 1822. júl. 28. No. 7.; 1836. ápr. 24. No. 44 107 Uo. 1821. máj. 27. No. 13-15.; 1822. márc. 24. No. 4.; okt 26. No. 17. 10B Uo. 1822. szept 8. No. 6, 11.; 1826. ápr. 2. No. 33. ,09 Uo. 1836. jan. 24. No. 3.
