Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
A nemesi közbirtokosság 127 1824-ben - ilyen célra köztelkük nem lévén - a vármegye segítségét kérte, hogy a mezővárosban patikát nyithassanak. Az abonyiak Schütz András ceglédi patikájába jártak. Az uradalom elégedett volt a patika tisztaságával, jóságával és taksájával, „melyhez csak a szükséges haszon jön". 1824-ben tervezték köztelken patika építését. 1! ° Az abonyi közbirtokos urak 1823-ban - „könnyebbítő italként" — 20 akó sört rendeltek a mezővárosban levő sok beteg számára. A sört a városbíró iccénként mérte ki a betegeknek. Az utcák tisztításának felügyeletére 1824-ben tizedenként egy-egy felvigyázót állítottak, hogy „a rendetlenséget elhárítsa"- A közkutak tisztántartására is gondot fordítottak. A napóleoni háborúk után a compossessoratusnak — a helytartótanács megkeresésére - három invalidus katonát kellett volna eltartania. A közgyűlés a választ elhalasztotta, „meg kell várni, hogy a többi uraságok és a vármegyék mit fognak tenni." A mezővárosban levő sok veneráns beteget az uradalmi seborvos gyógyította. 11 1 8. Rendészet A közrend fenntartása a közbirtokosságnak nemcsak kötelessége, de érdeke volt. Ebből a célból — saját költségén — hajdúkat, csőszöket, őröket, kerülőket stb. tartott, vagy a helységeket kötelezte erre. Ezen felül a rend megőrzésére rendszabásokat alkotott. Az 1822 szeptemberi abonyi közgyűlés pl. deputatiót küldött ki „a rendetlen szokások helyrehozására". De szabályozta a cselédügyet (fizetés, fölfogadás időpontja) is. A nem helybeli születésűeknek három hónapon belül előző lakhelyükről a magaviseletüket tanúsító bizonyítványt kellett beszerezniük, „különben az uradalomban nem lészen maradásuk". Megtiltották a húsvéti locsolást és ,isteni feszítéseket" (passiójátékokat), „mivel az nagy korhelységgel jár". 112 Különös figyelemmel kísérték a saját vagy bérlő kezelésében levő vásárokat és piacokat. A bejött pénzt a piacbíró naponta a fó'direktor úrhoz vitte, ül. nyugtával átadta. Az 1821 októberi abonyi kisgyűlés tudomására jutott, hogy a vásárban hibák történtek. Ezért a jó rend fenntartására minden vásárba két földesurat és két tisztet küldtek ki. Megtiltották, hogy a kofák — nyerészkedés céljából - kilenc óra előtt élelmiszert vásároljanak, vagy a városba igyekvő kocsikat vásárlás céljából megállítsanak. A szabad sóárulást viszont nem tiltották meg nekik, „de ügyelni kell, hogy igaz mértéket használjanak". 11 * A jogtalan vadászat megakadályozására erőfeszítéseket tettek. 1822-ben Abonyban „annyira elszaporodtak a határban a puskázok, hogy már foglalkozásukat is elhagyva, csak vadásznak. Az uraságnak pedig a vadat pénzért kell megvenni". Ezért elrendelték a puskák összeszedését. A közbirtokossági közgyűlések a vadászatról rendszabásokat hoztak. 114 110 Uo. 1822. szept. 29. No. 20.; 1824. jan. 11. No. 2.; ápr. 24. No. 7. OL, P 89. (Dessewffy család.) 11. tétel. 1824. dec. 3. No. 3. 11 'OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1817. jan. 19. No. 2.; 1823. máj. 25. No. 4.; 1824. febi. 4. No. 1.; 1825- okt. 30. No. 146. 112 Uo. 1822. ápr. 24. No. 7.; szept. 29. No. 8.; okt 26. No. 13.; 1823. mára 23. No. 5.; júl. 2. No. 4. I13 Uo. 1821. szept. 16. No. 3.; okt. 7. No. 6.; 1822. okt 26. No. 16.; 1825. febr. 20. No. 33. 114 Uo. 1822. szept 29. No. 4.; okt 26. No. 2.
