Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.
216 Dümmerth Dezső 2. táblázat** A Tetétleni leányágak Tetétleni János + 1437 előtt Mihály 1437 -Brestouch ZsuzsannaPotendána -Sellyi Gyüké fia JánosZsuzsanna Margit -Eölvegyi Fóris János nádori ítélőmester 1510 I Miklós + Jusztina -Fehérvári LászlóBertalan 1545-1566. János 1589. egri kanonok +• t n István -Vámossy Erzsébet+ Kelemen 1437 György 1488 Krisztina -Kiskeszi Imre budai porkoláb Márta -Ladányi Balázs+ János I Orsolya -Farkas János! Péter 1571. zálogba veszi Péter unokatestvére (1. táblázat) porcdóit + 1: György végr. 1596. -Bokri Anna1 Zsófia + 1595. Földváry Mihály Zsófia György + a famíliaalapító Bernát -Szécsi OrsolyaAnna +1568. 1. Bernátfy Bernát 2. Sátai Kristóf 2: Kata 1633. -Vésztőy Tamás egyik 1488. évi oklevélből állapítottuk meg, mely nem maradt fenn a család birtokában. Eszerint a néhai Tetétleni Kelemen fia György, valamint gyermekei: Bernát, Péter, János, Margit és Krisztina, bizonyos Csanád megyei birtokokra nézve megegyeznek Varkonyi Amadéfy Jánossal Báthori István országbíró előtt. Az 1523/40-ben élő Tetétleni Ferencet a családi genealógiák Kelemen fiának tüntetik fel egyes helyeken, ami időbeli lehetetlenség. Más tabella viszont az 1437-ben szereplő Mihály ágából származónak írja, ami megint nem hihető, mert fiának, Istvánnak közelebbi rokonságban kellett lennie a Bernátfyakkal, ezért is kerültek iratai a Bernátfy-Földváry leszármazókhoz. Kelemen fia György gyermekei között azonban nem volt Ferenc nevű, így kérdőjellel Kelemen egy másik, Imre nevű fia utódának tüntettük fel. A Ráday Gyűjtemény birtokiratai között is maradtak fenn Tetétleni-genealógiák, ezek azonban még megbízhatatlanabb nemzedékrendeket mutatnak, ősszevegyítik a két, különálló ágat, és több nemzedéket tüntetnek fel, mint amennyi az adott, időbeli határok között lehetséges. 23 A Tetétleni leányágakra a legjobb forrás: Fehérvári Bertalan saját kezű iratcsoportjában. Ugyanez, rövidebb szöveggel a Ráday Gyűjt. Genealógiák c. iratcsoportjában is. Kiegészítésül az ugyanitt található genealógiai táblák. A Bemátfy—Sátai ágról 1. az alább idézendő forrásokat.
