Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.
\ A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből 217 1526 után kezdenek gyarapodni. Az egyik äg, mely már ekkor egyszerűen csak Bernát/inak írja magát, 1563-ban kap I. Ferdinánd királytól régi nemessége elismerése mellett címert és nemességmegerősítést. 24 Utódaik szakadatlan láncolatban a XIX. században is élnek, de a Tetétleni-javak birtoklásába nem kapcsolódtak be. A mi történetünk számára jelentősebb a másik, velük egy tőről eredő és ugyancsak Bernátfalván lakó ág, melynek tagjai nevüket Bernátfymk írják. Bernátfy Bernát (+ 1555) a mohácsi csatavesztés után János király pártjához csatlakozik. Ezt nem csupán Bernátfalva részbirtokának a keleti országrészben való fekvése magyarázza, hanem elsősorban ugyanaz a familiárisi kapcsolat, mely őt, Tetétleni István füzéri várnagyhoz hasonlóan, az Ecsedi Báthoriakhoz fűzi. Bernátfy Bernátot 1536-ban Ecsedí Báthori András főispán mint családi várának, a Nógrád megyei Bujáknak várnagyát említi, és hű szolgálatai jutalmául egész porciót ad neki a Heves megyei Gyöngyöshalászi faluban. Ezt az adományt 1538-ban János király is megerősíti. 25 Már előzőleg azonban, a korszak másik jelentős, főrangú családjához, a Ráskaiakhoz is fűzte kapcsolat. 1534-ben ugyanis Ráskai Mihály csanádi prépost ugyancsak a hű szolgálatok jutalmául 300 arany forintért eladja neki a Heves megyei Szűcsi községben levő egész porcióját. 26 1537-ben, ugyanebben a faluban Ráskai Zsigmond porcióját szerzi meg 10 forintért, míg ugyanez évben végül János király Szűcsit egészen neki adja donációban. 27 Nemsokára porciót szerez Gyöngyöshalásziban is. 2 8 Saját szerzeményein túl azonban házasságkötéseivel is gyarapítja vagyonát az egyszerű köznemes, aki mint várnagy, osztályának felső rétegébe emelkedett. 1530 táján veheti feleségül a szép vagyonú Jeney Annát, a cibakházai és tiszajenői uradalmak egyik örökösét. 29 A Jeney-család Tiszajenő (Külső-Szolnok vármegye), mai nevén a szomszéd községgel való egyesülése folytán Jászkarajenő néven ismert falu és tartozékainak ősi birtokosa. Ez a család is már a XIV. században felbukkan. Mátyás király 1469. november 16-án Budán kelt oklevelében megengedi Jeney Péternek és testvérének, Lázárnak, hogy Jenő és Istvánháza birtokuk környékén a Tiszán és a Körösön révet létesíthessenek, és itt hajókon a rendes vám fejében bármit átszállíthassanak. 30 Ez a rév- és vámjog csakolyan szívósnak bizonyul, mint a földek joga, és mint majd látni fogjuk, a XVIII. században a Földváry-família jövedelmeinek egyik fontos forrásaként őrzi a történelmi folytonosságot. Jeney Péter azonban Cibakházi Bessenyei Benedek leányát, Katalint nőül véve, Cibakháza uradalmában is szerez örökségrészeket, melyek Jenő birtokré1A Nagy Iván:. Magyarország családaí címerekkel és nemzedékrendi táblákkal, Pest 1857-1865. II. köt. 29-32. 2 s Halászi, fasc. 1. 2 'Szűcsi, fasc. 1. 27 Uo. 28 Uo. 29 Nagy Iván, i. m. II. 29. A Jeney-család genealógiája: Ráday Gyűjt. Gen. és Földváry lt. Gen., V. i. Az itt összeállított, egykori biitokpereket kísérő tabellák azonban ugyancsak zavarosak és ellentmondóak Jeney Anna házasságát és utódait illetőleg. A valóságos helyzet más iratokból derül ki, lásd alább. 30 Pm. Oki. 256.Eredetije Pest vm. It. 2* /
