Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Sulitková, Ludmila: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András kancelláriájának működése és személyzete : Historické študie, XXV., 1981. 175–214 / 35–78. o.
50 Ludmila Sulitková láriumok alkalmazásának követelménye volt az, hogy főként a salutatióval kiegészült adresse, a promulgatio és corroboratio sztereotip formulákat jelentett. 75 Jóllehet a felsorolt formulák szókincsét és megfogalmazásuk módját az egységes európai iskolázottság hatja át, 76 mégis megállapodott, hagyományozódott alakzataikban, melyek közül a leggyakoriabbakat be is mutattuk, ezek az utolsó Árpád-házi uralkodó királyi kancelláriájának sajátosságait is felmutatják. 77 Ezzel szemben a legnagyobb stilisztikai leleményességről az arengák tesznek bizonyságot, de itt is sikerült bizonyítanunk a kancelláriai formuláriumok használatát és csupán kevés esetben tudtuk teljesen egyértelműen a királyi kancellária valamely jegyzőjének személyes stílusjegyét megragadni. Az összes többi oklevelet, amelyek az általunk feltárt általános kancelláriai gyakorlattól eltéréseket mutattak, további részletes vizsgálatnak vetettük alá, hogy megállapíthassuk, vajon az oklevélnyerő környezetében készültek-e vagy esetleg hamisítványokról, netalán meghamisított oklevelekről van-e szó. A Nos-oklevelek • A Nos-oklevelek 7 8 készítéséhez szolgáló formulárium összehasonlíthatatlanul egyszerűbb volt, mint a privilégiumoké. Azonnal az úgynevezett rövid cím (csupán „rex Hungarie") után a promulgatio következik, és bár apróságokban vannak változtatások, mégis, lényegében a következő megfogalmazású alaptípusra lehet visszavezetni ezt az oklevélfajtát: „(Memorie commendantes) significamus (quibus expedit) (tenoré presencium) universis (presencium per tenorem)". A Nos-oklevelek narratio-fäii ugyanaz érvényes, mint a privilégiumokéra, azzal a különbséggel, hogy ezek jóval rövidebbek. A corroboratio a Nos-oklevelekből — egészen ritka kivételektől eltekintve - hiányzik. 79 A 75 A XIII. századi magyarországi királyi kancelláriáknak formulagyűjteményei azonban sajnos nem maradtak fenn. Vö. Szentpétery, L: Oklevéltan, 91, 92. 7 6 Az európai viszonylatban egységes jegyzői képzés elsősorban a párizsi és bolognai egyetemen történt, amint azt Hajnal I. bizonyította: L'enseignement de récriture aux universités médiévales. Deuxiéme édition revue, corrigée et augmentée des manuscrits posthumes de Pauteur avec un album de facsimilés par László Mezey, Budapest 1959. 180. és köv. A kérdéssel korábban már Szentpétery is foglalkozott fld. Oklevéltan, 94.). - A francia oklevelek magyarországi hatását bizonyítjaPerényi.J.: A francia iskolák hatása a magyar okleveles gyakorlat kialakulására, Budapest 1938.42. - Az arengák elemzésével nekünk is sikerült megragadnunk ezt az állandóan létező hatást. Az általunk vizsgált időszakban a jegyzők itáliai (pádovai) képzéséről Tamás esztergomi prépost esete tanúskodik, akit az 1291. jún. 3-i oklevél (MES, 2, 285. sz., Dl 1314) mint „Scolaris Paduanus'*-t említ. 7 7 E formulák megfogalmazásának összehasonlítására pl. a korabeü cseh uralkodói kancellária gyakorlatában szokásos szövegezéssel ld. Pojsl, M.-keholka, I.-Sulitková, L.: Az utolsó Pfemysl-uralkodók, II. Vencel és III. Vencel királyi kancelláriája (Panovnická kancelá! poslednich Píemyslovcü Václava II. a VáclavalII. In: Sborník archivnich prací, 24/2. Praha 1974, 261—365. 7 8 összesen 96 Nos-okleveiet sikerült megvizsgálnunk. 7 'Megtalálható két nyilvánvalóan kancelláriai kiállítású oklevélben: 1291. aug. 9., CDH, 6/1, 135-137., Dl 1321. és 1291. aug. 17., CDH, 6/1, 141. Dl 1323; valamint két Nos-oklevélben: 1292. nov. -26., CDH, 6/1, 200-201. Dl 1348. és 1293. dec. 27., kiadatlan, Dl 40 219/1. Jóllehet ez utóbbiakról nem bizonyítható, hogy az oklevélnyerő környezetében keletkeztek vagy hamisítványok, mégis, tekintettel a második oklevél corroboratiójának kevésbé szokványos bevezetésére és a kancelláriai gyakorlattól a dispositióban való csekély eltérésekre, nem állítható róluk egyöntetűen, hogy kancelláriai produktumok, s ezért a stilisztikailag pontosan meg nem határozott oklevelek csoportjába soroljuk őket.
