Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Pap Gáborné: A családi levéltári anyag országos nyilvántartásának terve / 21–33. o.

28 Pap Gáborné Az előnevet, ha a segédletben szerepel, a családnév után, kisbetűvel, zárójel közt adjuk meg. Pl. Sándor (szlavniczai) család, Horváth (zalabéri) család. Kettősnév a segédletben talált sorrendben, mindig kötőjellel, nagy kezdőbetűkkel írandó. PL: Khuen-Héderváry; Hadik-Barkóczy. A hercegi, grófi, bárói rangot a név és „család" szó után, attól vesszővel elválasztva, rövidítve, kisbetűvel írjuk akkor, ha a segédlet is használja. PL: Eszterházy család, hg, Vay család, br, Teleki család, gr stb. A családi ág nevét, ha a segédlet jelöli, ugyancsak a név után, kisbetűvel, zárójelben közöljük. Pl. Forgách család (ghimesi). Az iratok őrzési központját jelölő helységnevet — mely gyakran azonos a családi ág nevével - kiírjuk, ha a segédlet használja. Pl. Eszterházy család (csákvári), Bezerédy család (ménfői), Bezerédy család (kámi) stb. A család egészét illető iratoknál a családnevet írjuk a név rovatba, utána a „család" szóval és a fenti kiegészítésekkel, a segédletben közölt adatoknak megfelelően. PL: Eszterházy család (csákvári). Az egyes családtagokat teljes nevükön, család- és keresztnévvel írjuk ki, a segédletnek megfelelően a kiegészítő pótlásokkal. Pl. Eszterházy József gr (tatai), vagy: Eszterházy Tamás gr (csákvári) stb. A fondképző feleségek neve az asszonynéven írandó ki, feltüntetve utána — ha ez a segédletben szerepel — a lánynevet is. Pl.: Bezerédy Mihályné Gindly Zsófia. Ha a feleség az előző férj iratait újabb házassága kapcsán a későbbi férj családjának levéltárába átörökítette, az adatlapon a korábbi, özvegyi nevét is meg kell adni a teljes név után, zárójelben. Pl. Balassa Andrásné Mérey Anna (özv. Serédy Gáspárné). — Ez esetben az irategyüttesről a korábbi férj vagy annak családja nevén készítendő utalólap. Pl. „Serédy család" vagy „Serédy Gáspár" címszóval. A címzettek szerint rendezett missilis-gyűjteményeket a címzett nevén vesszük nyilvántartásba (pl.: Széchényi Dénes grófhoz és nejéhez írt levelek); ezeket a címzett mint fondképző fondtöredékeinek tekinthetjük. Az uradalmi alkalmazottakhoz írt levelek általában nem személyi, hanem birtokkormányzati fondrészek. Ezekről a címzettekről ezért nem készítünk külön adatlapot. A levélírók szerint rendezett missilis-gyűjteményekről a család nevén készítünk adatlapot. A család egészét érintő egyéb gyűjtemények is a család neve alatt kerülnek nyilvántartásba. (PL Vegyes iratok gyűjteménye; leltárak.) Ha az irategyüttest a segédlet szerint több család (személy) hozta létre, csak egy néven vesszük nyilvántartásba. A többi, segédletben szereplő névnél utalólapot készítünk. A család neve alatt írjuk ki a birtokkormányzati szervek, uradalmak működése kapcsán keletkezett iratokat is. 2. Az iratképző család neve után külön rovatba írandó az irategyüttes címe. Ide a segédletben címként megadott teljes szöveget írjuk ki. Pl.: Név: Forgách család (gácsi) Cím: Jelzetes iratok vagy: Név: Esterházy család, hg