Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.
A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből 231 kőzzék. Nem áll ellent, legyen amint akarják, főként „ha a katolikusoknak jobb bizonyságuk van", de megjegyzi, hogy nem a kálvinistákról, hanem az evangélikusokról van szó, akik a templomot valóban megmentették a töröktől, és mellékeli az 1653. évi vizsgálat jegyzőkönyvét. 8 s Az ügy további fejleményeiről nem maradtak fenn iratok, de nem is igen volt már rá idő, hogy a kérdés megoldódjon. A kiújult újabb török háború megint puszta, elhagyott hellyé tette Jenőt. Mikor 1717-ben a família megbízottai körbeutazzák birtokaikat, Jenőről azt írják; „templomának... semmi kőrakása nincs". 86 A török tehát radikálisan megoldotta a problémát, és a későbbi évek során ugyanúgy bánt a jenői templommal is, mint Magyarország egyéb, Mohács előtti építészeti emlékeivel. Míg azonban elérkezik 1686, a török alóli felszabadulás idejének éve, a família sorsában is változások következnek be. A bécsi kormányzat, az egyre inkább kifejlődő I. Lipót-féle abszolutizmus nem kedvez a vármegye keretei között folyó köznemesi életnek. Az alkotmányosságnak még a látszata is megszűnik egy időre, mikor Pozsonyban felállítják a magyar kormányszervek megkérdezése nélkül, törvénytelenül a guberniumot, Ampringen Gáspár vezetése alatt, 1673-ban. 87 Ez csak sietteti a kuruc mozgalmak kifejlődő ellenállását. A törvénytelen kormányzótanácsnak azonban magyar tagjai is vannak. Köztük Forgách Ádám gróf, aki nem más, mint az egykori nádor, Forgách Zsigmond fia, akinek somoskői várát igazgatta egykor Földváry György. 88 Most viszont úgy látjuk, hogy — bár a familiárisi kapcsolatok már hanyatlóban vannak — a Földváryak és a Forgáchok összeköttetése azóta sem szűnt meg egészen. A Forgách Ádám által is képviselt kormányzótanács titkára ugyanis Földváry András, a somoskői vámagy legifjabb fia, aki elköltözik a nógrádi és abaúji tájakról. Pozsonyban lakik, s egyúttal a pozsonyi káptalan jegyzője is. 89 Ezzel természetesen az is együtt jár, hogy ő már nem protestáns, hanem - katolikus. Bátyjai ekkor már nem élnek, s ezekben a nehéz időkben határozza el úgy látszik a família, hogy nem engedi meg az öröklött vagyon szétosztását, mert a közös jószágigazgatásra éppen Földváry Andrást választják meg. 90 Ez a „jószágigazgatás" természetesen sokkal több, mint amit a kifejezés jelent. Földváry András a família első „directora". így nevezik az egykorú források, és ennek a szerepnek igazi jelentősége csak a XVIII. század folyamán bontakozik majd ki. Lényege szerint nemcsak a gazdálkodás legfőbb őre, az összes tiszttartók irányítója, hanem vagyonjogi tekintetben a família tagjai felett is felügyeletet gyakorol, amennyiben arra vigyáz, hogy örökölt birtokrészét senki ne juttassa idegenek kezére. Ezenkívül az a feladata, mint a későbbi direktorok működéséből következtetni tudunk, hogy a jövedelmek behajtá85 Uo. 86 Vecse, fasc. 3. Vö. 15. sz. jegyzet. 87 Magyarország története, II. köt. Bp. 1962. 306. (Egyetemi tankönyv). 8 s Bárt fai Szabó: A Forgách család története, i. m. 502. 89 Saját megnevezése szerint, egyik vecsei jobbágyát felszabadító levele élén: „Én Bernátfalvai Földváry András, Császár és Koronás Király Urunk eő Felsége Magyar Országi Méltóságos Guberniumjának belsó' titok Secretariussa, és Nemes Pozsony Captalon hites Nótáriussá..." Év nélkül, Vecse, fasc. 2. 90 Prot. 1737. jan. 26. futó megemlékezéssel szól róla, mint „a família egykori direktoráról". 3 Levéltári Közlemények 1982/2
