Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Pap Gáborné: A családi levéltári anyag országos nyilvántartásának terve / 21–33. o.
A családi levéltári anyag nyilvántartása 23 Gyakran a név dominál a funkció fölött. József nádor vagy Sándor Lipót iratai nyilvánvalóan nádori iratok, így is őrizzük a nádori levéltárban, mint személyi vagy családi iratok tehát nem jönnek számításba. Ugyanakkor Eszterházy Miklós vagy Pál anyagánál a nádori funkciójukkal kapcsolatos iratanyag is bekerült a családi levéltárba. - Kétszeresen kérdéses a miniszterelnökök, miniszterek neve alatt nem fondként kezelt és félhivatalosnak nevezett iraiok nyilvántartásba vétele. Teleki Pál, Imrédy Béla miniszterelnök - és mások — ún. félhivatalos iratanyaga legalább annyira a személyhez kapcsolódik, személyes jellegű is, mint egy századokkal korábban élt, közhivatalt viselt, nagy levéltárt fennhagyott család tagjának iratai. - A követi irathagyatékoknál ugyancsak döntenünk kell, ugyanis az Eszterházy, Andrássy családtagok követi anyaga pl. a családi hovatartozások kapcsán nyilvántartásba fog kerülni. Külön említendő fondszintű felvételnél a missilis-sorozatok kérdése. A Batthyány, Festetics, Zichy levéltárak missilis-anyaga nem fond, de nagyobb, mint más családok egész levéltára; egyebütt is gyakran kitesz egy-egy család levelezése — méreteiben és forrásértékében is — egy fondnyi anyagot. Fondszintű felvétel nem tenné lehetővé a missilissorozatok figyelembevételét. Kisebb egységig menő, differenciáltabb adatfelvételt jelent a tételszintü nyilvántartás. Ez esetben is felmerül a rokoncsaládi iratok regisztrálásának kérdése, bár sokkal ritkábban, mint a fondszintnél. A családi levéltárrendezések egykori gyakorlatában ugyanis (pl. a jelzetes sorozatoknál) a család vagy családtag neve gyakran még tételszinten sem szerepel, holott egész iratcsoport képviseli őket. — Több család levéltárában pedig más, azóta kihalt családok iratai is bennfoglaltatnak. így a Salamon-levéltár középkori része a Vas megyei Avadi család iratait is tartalmazza, s ez csak a repertórium szöveges részéből derül ki. — Ugyanígy a Zichy levéltár magában foglalja a középkori bátmonostori Töttösi levéltárat is; vagy az 1526 után feltűnt és szerepet vitt Eszterházy család nevén kezeljük az azzal együtt bekerült, de más családok irataiként keletkezett középkori okleveleket. A nyilvántartási egységet meghatározó alap lehet a családnév is. Ebben az esetben valamennyi azonos családnevű személy iratai egyszer kerülnének nyilvántartásba. így elkerülhető volna az előzőekben említett végletes eset, hogy kisebb jelentőségű levéltárakról (pl. a Kaas család levéltáráról) jóval több adatlapunk készüljön, mint a jelentősebbekről (Zichy, vagy Csáky családéról). - Másrészt éppen a történetileg jelentős családokhál sikkadnának el azoknak — a kutatók által is számon tartott — iratcsoportoknak az adatai, amelyek azonos családnevű családtagok-működése során keletkeztek. E kérdéscsoportba tartozik a feleségek nevének számbavétele. Egy-egy fondképzőnek gyakran több felesége, s azok majd mindegyikének több férje volt évszázadokkal ezelőtt — viszont a házasságok révén beáramló iratok szerves részeivé váltak egy-egy család levéltárának. S épp egy házasság teremtett gyakran nagynevű, esetleg uralkodó családokkal is kapcsolatot. (Ismét a Festetics levéltárba Hamilton Mária vagy Hohenzollern Jozefa révén került iratokat említem.) Egyes átrendezéseknél az iratanyag mennyisége volt a levéltári egység kialakításának egyik gyakorlati szempontja. A proveniencia és pertinencia elve mellett a mennyiségi elv is érvényesült, s mindez a rendezések eredményeként készült repertóriumokban tükröződik. Következésképp az adatfelvétel tárgyának meghatározásánál is meggondolandó, hogy a mennyiségi szempontok figyelembevételével milyen hézagok, problémák hidalhatok át.
