Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Szabó Péter: Heraldikai elemek és triumphus motívumok a királynéi és a fejedelemasszonyi prezentációban / 111–121. o.
Heraldikai elemek és triumphus motívumok 119 nak. 4 2 Bethlen „oroszlány módon" festett lovai az erdélyi hagyományokon túllépve, az európai reneszánsz ünnepek élőképeket felvonultató ceremóniáival hozhatók kapcsolatba: annak az abszolút hatalomnak a demonstrálásai, amely még a földesurak megbüntetését is el tudta fogadtatni az országgyűléssel, abban az esetben, ha gátolják a tehetséges jobbágyfiúk továbbtanulását. 4 3 Ebben a nemzetközi érvényű ünnepségben többek között részt vett a budai török követ és II. Ferdinánd küldötte is. 44 A leggyakoribb heraldikai vonás: az uralkodó színeinek az öltözetekben történő feltüntetése, úgy tűnik, a fejedelem 1626-os esküvői ceremóniájában elmarad. A Bethlencímer kék, illetve zöld színei nemhogy háttérbe szorulnak, de a források említést sem tesznek róluk. A triumpháló menet Bethlen által szervezett, jól rekonstruálható magjában a hintó vöröse és a 12 vörös takaróval leterített vezetékló között Bethlen lovagol „fejér-vont ezüst" köntösben. A felvonulás központjában vörös, ezüst és vörös váltja egymást. Mielőtt e heraldikai színekről levonnánk következtetésünket, egy rövid kitérőt teszünk. Bethlen politikájának sarkalatos pontja volt az országnak a Habsburg uralom alól való felszabadítása és Erdéllyel történő egyesítése. Királlyá választása és a nikolsburgi béke értelmében kapott 7 felső-magyarországi vármegye Erdélyhez csatolása után pénzein feltűnik az erdélyi és a magyar címer együttes szerepeltetése 4 s A két címernek egyazon érmen való alkalmazása a pillanatnyi „status quo" kifejezésén túl, politikai célzatosságra is utal. A két címer egységét, a két országrész valóságos fúzióját veszi célba Bethlen 1623-as hadjárata. Bethlen Gábor menyegzője, mint elmondottuk, abban a történelmi pillanatban zajlik, amikor már megfogalmazódtak a fejedelemben a III. Habsburg-ellenes hadjárat tervei. Belpolitikailag az országegyesítést végrehajtani akaró Bethlen Gábor, és az ország szétdaraboltságát a trónutódlás biztosításával szentesíteni kívánó II. Ferdinánd kerül konfliktusba. A magyar királyi címer vörös és ezüst színei Bethlen triumpháló menetének központi magjában, ebben a történelmi contextusban különösen nagy indokkal és demonstratív szándékkal jelentkezhettek. Ugyanakkor a vörös és az ezüst színek hangsúlyos szerepeltetésével a fejedelem az ünnepségeket rendező Kassa városának fejezhette ki tiszteletét. A város címere ugyanis Magyarország Ajnou-kori címerével mutat rokonságot. 4 * Felmerül a kérdés, helyes-e a triumpháló menet formai, színbeli megjelenésének ilyen mélyebb mondanivalót tulajdonítani. A forrásokból kihámozható tények, az allegorizálásra, a tudatos színbeli komponálásra irányuló fejedelmi szándékot kétségtelenné teszik. 4 3 Apor Péter: Metamorphosis Transylvanie. Bukarest 1978. 61., 71. és 92. A3 Nagy László: i. m. 380. 4 4 Kemény János: i. m. 119. 45 Huszár Lajos: Bethlen Gábor pénzei. Kolozsvár 1945. Pl. 105. 1620- és 21-ben vert tallér hátlapján. **Áldásy Antal: i. m. 62. A brandenburgi katonai kíséret feketében. - Umbständtliche ...Lm. A vörös és az ezüst színek Kassa város címerének is a színei. 1369-ben Nagy Lajos lényegében Magyarország Anjou-kori címerét teszi meg a város címeréül. Áldásy: i. m. 42. Dr. Sziklay János és dr. Borovszky Samu: Abaúj-Tolna vármegye és Kassa. Bp. 1896. 42. Bethlen idején fél sassal bővített változatát használta a város. A fél sas a lengyel Jagellók ősi nemzetségi címeréből vett ezüst fél sas. (II. Ulászló 1502-es címerbővítése.) Kemény Lajos: Kassa város címeres levelei. Turul XXIII. 1905. 172.
