Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - IRODALOM - Urbán Aladár: Struop, Edsel Walter: Hungary in early 1848: the constitutional struggle against absolutism in contemporary eyes. Buffalo, N.Y.-Atlanta, GA., 1977 / 317–318. o.

Irodalom 317 A II. József-kori kerületi biztosságok levéltára szintén egy külön történelmi időszak emlékét őrzi. Trócsányi Zsolt bevezetőjében feltárja a II. József uralkodása alatt bevezetett területi igazgatási reformok során kialakított új közigazgatási beosztást. Részletezi az egyes megyei határok megváltoztatása során elvett vagy hozzácsatolt területeket, 1786 elején Erdélyt három kerületi biztosságra osztották fel: a szebeni, a kolozsvári és a fogarasi kerületekre. Minden kerülethez 3—4, előzőleg kialakított területű megyét csatoltak. A kerületi biztosok széles körű felügyeleti jogokat kaptak. E biztosságok működése 1790-ben szűnt meg és a korábbi helyzet állt vissza. A továbbiakban Trócsányi Zsolt a levéltárat nem alkotó fondok és állagok iratanyagáról nyújt ismertetést. A kötetbe a rövidítések jegyzéke és az egész erdélyi levéltári anyag a sorozatszerkesztés intencióinak megfelelően, a jelenlegi nyilvántartási rendszer szerinti törzsszámos jelzetekkel idézve került a név- és tárgymutatóba, amit Kádár Emőke állított össze. A kötet részletes tartalomjegyzéke szintén törzsszámos jelzetekkel készült. Az egész, 68,6 ív terjedelmű kötet hatalmas mennyiségű adatolása az ismertető leltáron helyenként túlhaladó történelmi és hivataltörténeti tájékoztatást nyújt. Az általános bevezetőben és a kisebb fondcsoportok és levéltárak előtti bevezetőkben elmondottak szinte minden kutató számára bőséges és jól használható útmutatásokat jelentenek. Vass Előd STROUP,EDSEL WALTER HUNGARY IN EARLY 1848: THE CONSTITUTIONAL STRUGGLE AGAINST ABSOLUTISM IN CONTEMPORARY EYES (Foreword by Steven Béla Várdy) Hungárián Cultural Foundation, Bufallo, N.Y. - Atlanta, GA. 1977. 2611. Az amerikai szerző sokkal nagyobb feladatra vállalkozott, mint azt munkájának címe sejteti. Részben azért, mert a kortársi megnyilatkozások mellett természetesen felhasználta munkájához a modern külföldi és hazai feldolgozásokat is, utóbbiak közül nemcsak az "angolul, franciául vagy németül publikáltakat, hanem a magyar nyelvűeket is. Talán azonban ennél is nagyobb vállalkozás volt az, hogy a szerző egy elég terjedelmes bevezető fejezetben tisztázta mind maga, mind olvasói számára az 1848 előtti magyar alkotmányos fejlődést, amelyre az 1848. évi pozsonyi törvénycikkek — valósan vagy a jogfolytonosság hangsúlyozott igényével - ráépültek. Ennek az alkotmányos fejlődésnek a bemutatása E. W. Stroup fő törekvése, mert amint azt az előszóban is hangsúlyozza, az az elképzelés vezette, hogy kiküszöbölje azt a hiányosságot, amely a nyugat-európai történeti irodalomban a magyar 1848-as forradalommal kapcsolatban észlelhető. Szerinte a magyar állam gyakran mellőzött alkotmányos szerkezetének - mint háttérnek - az ismerete szükséges az események teljesebb megértéséhez. A megközelítésnek ez a módja természetesen azt is jelenti, hogy a szerző figyelmét az országgyűlés jogalkotó tevékenysége, a bécsi abszolutizmus elleni küzdelem kötötte le, s. így a pesti forradalom vagy a főváros későbbi fejleményei számára csak a Bécsre gyakorolt hatás szempontjából fontosak. Könyvének jól körülhatárolt tematikájából a forradalmi események ilyen mellőzése természetesen következik. Amellett E. W. Stroup ezzel a munkájával, amikor elsősorban a magyar 1848 kezdetének alkotmányozó tevékenységére fordította a figyelmet, kiegészítette azt a képet, amelyet az amerikai közönségnek az 1848-as magyar baloldalt bemutató monográfiájában Deme László {The Radical Left in the Hungárián Revolution of 1848, Boulder, Colorado, 1976.) szinte egyidejűleg rajzolt meg. A munka érdemi része az 1848. március 3—április 11. közötti fejleményeket vizsgálja, meglehetős részletesen és igen tájékozottan a jelentős részleteket illetően. Ez utóbbi igazán figyelemre méltó, hiszen a szerzőnek sem levéltári, sem a szinte elengedhetetlen korabeli sajtóanyagok nem állottak rendelkezésére. Azonban Károlyi Árpádnak a pozsonyi törvénycikkekről, Spira Györgynek Széchenyiről megjelent (1974. évi angol kiadás) könyvét, J. A. Blackwell angol ágens jelentéseit, valamint az általunk kevéssé ismert C. M. Knachtbull—Hugessen: The Political Evolution of the