Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - IRODALOM - É. Sin Ágota: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 10. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1979 / 318–319. o.
318 Irodalom Hungárián Nation c. (1908-ban Londonban publikált) munkáját alapul véve, mind eseményeiben, mind értékelésében kellően árnyalt képet rajzol a fejleményekről. Igaz, a hazai olvasó amikor egyetért azzal, hogy Kossuth március 3-i beszéde, majd az országgyűlés március 14-i határozata elképzelhetetlen a megelőző évtizedek reformmozgalma nélkül, s hogy a magyar forradalom e korai szakaszában nélkülözte az erőszakot és vérengzést, azzal már nehezen tud egyetérteni, hogy a szerző ezek után a forradalmi jelzőt idézőjelbe teszi és a mozgalmak „törvényes és alkotmányos" jellegét hangsúlyozza csak. (83. o.) Tudjuk, emögött az álláspont mögött a centralista osztrák történetírás által sugalmazott nézet - ti. a „kikényszerített" és a Pragmatica Sanctiót megsértő engedmények — elutasítása áll, de ez a megközelítés nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a jobbágyfelszabadítás kérdésében a forradalmi fővárosnak és a fenyegető parasztmozgalmaknak milyen szerepe volt. Mindez talán elkerülhető lett volna, ha jobban hasznosítja Varga Jánosnak e témakörben publikált monográfiáját. Nem magyar anyanyelvű szerzőnek korlátozott kutatási feltételek mellett készült, magyar témájú munkájában a hazai olvasónak általában könnyű találnia tárgyi tévedéseket, amelyek gyakran téves következtetések kiindulópontjául szolgálnak. E. W. Stroup esetében azonban - a részletes feldolgozás ellenére — a tévedések száma igen csekély, s azoknak nincs komolyabb kihatásuk mondanivalójára. (Megemlíteni egyet érdemes: hogy ti. Metternich helyét ajánlották volna fel a kancellárnak is szóba kerülő Batthyány Lajosnak; 127. o.) Ugyanakkor a szerző tárgyismerete és feldolgozó módszere lehetővé tette, hogy javítsa m angolszász szakirodalomban jelentkező pontatlanságokat (pl. A.J.P. Taylor vagy C.A. Macartney esetében; 95. és 120. o.), kritizáljon osztrák szerzőket (1241. o.), vagy lábjegyzetben fűzzön magyarázatot a legkülönbözőbb, többnyire alkotmányos vonatkozású kérdésekhez (pl. 125, 151, 160. o.). A kötetet viszonylag részletes bibliográfia egészíti ki, amelyből a hazai olvasó jól nyomon követheti, hogy a XIX. századi magyar társadalom- és politikatörténettel kapcsolatban határainkon kívül az elmúlt évtizedekben milyen publikációk jelentek meg a nyugati nyelveken. Különösen tanulságos a doktori disszertációk jegyzéke, s az abból született publikációk összevetése. A szerző természetesen nem pusztán az általa használt irodalmat adja közre, hanem tájékoztatni kívánja az esetleges további kutatókat, s mindenekelőtt ki akarja küszöbölni az angol nyelvű szakirodalomban jelentkező egyoldalúságot, ami a magyar nézőpontot, illetve a magyar államnak a Habsburg Birodalomban betöltött szerepét illetően létezik»-(200 I o.) Mindez összecseng a befejező sorokkal, amely szerint ez a munka a magyar állam modernizálásra törekvő és sokat ígérő tavaszi eredményeit kívánta beilleszteni a kontinens alkotmányos eredményeinek sorába, amelyek között Magyarország valóban egy szervesen fejlődő alkotmányt (truly indigenous Constitution) produkált, amelyet azonban az „önkényuralmi érdekek" megakadályoztak a teljes kibontakozásban (198. o.). A szerző jószándékú érdeklődése, elmélyült témaismerete és a feldolgozott időszak rövid volta feljogosítanak a várakozásra, hogy E. W. Stroup a magyar 48 témaköréből új munkával jelentkezik. Az elmondottak alapján mindezt érthető érdeklődéssel várjuk. Urbán Aladár SOMOGY MEGYE MÚLTJÁBÓL (Levéltári Évkönyv 10.) Szerk.: KANYAR JÓZSEF Kaposvár 1979.4801. Mintegy 900 év történetét öleli fel a „Somogy megye múltjából" tanulmánykötet. A korai ispánsági központokról a második világháborút megelőző évekig idézik fel a megye történetének egy-egy szeletét a kötet szerzői. Magyar Kálmán a Somogy vár ispánsági és megyeközpontról című tanulmányában igyekezett mindazt az eredményt helyi szintre lebontani, amit országosan - igaz, csak hipotetikus formában elértek. Nem lesz talán többet forgatott, s országosabb érdekű közlemény Komjáthy Miklósnak A
