Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FOLYÓIRATSZEMLE - F. Kiss Erzsébet: Der Archivar, 1979, 1980 / 351–354. o.

Folyóiratszemle 353 DASCHER, ezután pedig egyes fontosabb referátumok rövid változatát közli a folyóirat. - A fő referátumot H. BOOMS koblenzi professzor tartotta Levéltárak az igazgatás, kutatás és politika elvárásainak kereszttüzében címmel. Vizsgálódásai szerint a német levéltárak az utolsó évtizedben ismertebbek lettek, aktuális politikai szerepük van. A politikai szerep további növelésének lehetőségét látja egyes kutatási témák művelésében, éspedig: az NSZK történetének kapcsolódása a német nép történeti fejlődéséhez, az NSZK politika-történeti fejlődésének bemutatása levéltári módszerekkel. Több előadás kívánt hozzájárulni a tanácskozás fő témájának részleteiben történő megvizsgálásához: H.-G. BORCK a levéltári tervezés lehetőségeivel és korlátaival foglalkozott. A hildesheimi levéltár- és könyvtárigazgató a szűk levéltári kereteken túl tekintő tervezés mikéntjét veszi szemügyre, olyan tervezését, amely világosan mutatná a levéltárak helyét és feladatait a helyi igazgatás rendszerében. E cél megvalósításához vinne közelebb, ha a helyi levéltárak szorosan együttműködnének a tervezésben, s tervük mutatná helyhatósági jellegüket és szerepüket. - Az ilyenfajta tervezésben elöl járnak a könyvtárak, ez magyarázza a Német Könyvtáregyesület elnökének, W. TOTÓK meghívását, aki a könyvtári fejlesztési tervezés koncepciója és megvalósítása címmel tartott előadást. - A tervezésben igen fontos eszköz a statisztika. A levéltári statisztika módszereivel, felhasználásának módjával és lehetőségeivel foglalkozott a tanácskozás másik vendége, a holland E. KETELAAR. Előadásában a nemzetközi gyakorlatból vett példákat is bemutatott, mivel e témában az Unesco szakembere. - A folyóirat a továbbiakban ismerteti a szakcsoportok tanácskozásait. Az állami levéltárak (1. szakcsoport) képviselői által megtárgyalt előadásokból röviden közlik azokat, amelyek egyes levéltári munkakörök (tudományos és „középkáder") jellemzőivel foglalkoznak. - A vegyes tudósítások után található az 1975-1976-os levéltári bibliográfia második közölt része. No. 2. Még a második szám is foglalkozik a bonni levéltári tanácskozás témáival. A három rövidített formában közölt előadás a levéltárügy jogi vonatkozásait feszegette. Ezek a problémák elsősorban azért merülnek fel, mert a tartományi igazgatás eltéréseket eredményez a mindennapi gyakorlatban. K. OLDENHAGE: Szükségünk van-e levéltári törvényre? - H.-M. MAURER: A levéltárak a történeti emlékekkel foglalkozó jogszabályok védelmében. - W. STEINMÜLLER: Levéltári információ-védelem. (Néhány új érv a speciális levéltári törvényhez.) - A többi cikk már független a levéltári tanácskozástól. W. SCHŐNTAG a levéltári rendeltetésű épületekkel foglalkozik. Felsorolja, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni az új építkezéseknél, ill. az átépítéseknél. A legfontosabb elv az, hogy az épületnek a levéltár funkcióihoz kell alkalmazkodnia. Foglalkozik a raktárak, munkaszobák, műhelyek berendezésével, méreteivel, a közönség számára is hozzáférhető helyiségekkel, biztonsági kérdésekkel stb. — P. SPANG a luxemburgi nagyhercegség állami levéltárát mutatja be. - D. WEBER és M. POLLEN az 1978. július 1. és 1979. június 30. között kiadott levéltári rendelkezésektől adnak összefoglalót az NSZK vonatkozásában. - A vegyes rövid hírek után található az 1975 —1976-ra összeállított levéltári bibliográfia harmadik közlése. No. 3. B. ZITTEL a levéltárak és a felnőttképzés kapcsolatáról- szólva részletesen elemzi a levéltárak minden olyan tevékenységét, amely a közvéleménnyel kapcsolatos, a közvéleményt befolyásolja. — W. HEMPEL és E. LANGE a rádióarchívumok és az olyan levéltárak közötti kooperáció kérdését feszegetik, ahol pl. hangszalagokat is tárolnak. - W. LENZ a brit levéltárügytől ad közre néhány észrevételt, abból az alkalomból, hogy 1980-ban Londonban rendezte kongresszusát a Levéltári Tanács. Korántsem ad elemző, minden részletre kiterjedő ismertetést, csupán néhány olyan benyomást ír le, amely elsősorban a brit levéltárügyre jellemző. Érdekes, hogy pl. egyedül Londonban több, mint 100 olyan levéltári intézmény, gyűjtemény található, amelyet a kutató — a Historical Manuscript Commission eligazítása alapján — használhat. A szerző brit sajátosságnak nevezi, de pl. nálunk is előfordul, hogy igen értékes levéltári anyag könyvtárak és múzeumok gyűjteményében keresendő. - A vegyes rövid hírek után található az 1975-1976-os levéltári bibliográfia negyedik része. No. 4. R. STAHLSCHMIDT a levéltárakba szállított statisztikai anyag értékelésének, selejtezésének és őrzésének problémáival foglalkozik. Az NSZK-ban a modern idők népességszámlálásának teljes statisztikai anyaga bekerül az állami levéltárakba. - R. ABSOLON számadatokkal röviden mutatja be a Bundesarchiv központi nyilvántartóhivatalának (Zentralnachweisstelle) 25 éves tevékenységét. Az Aachen-Kornelimünster-ben lévő hivatal a Wehrmacht személyzeti adatait őrzi, és innen adnak az érdeklődőknek, kutatóknak információkat. - G. TADDEY a XVI-XVII. századi térképek azonosításának kérdéséhez szól hozzá. - H. KILIÁN a levéltári biztosítás jogi vonatkozásainak 23 Levéltári Közlemények 1980-81