Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Archives 1977–1980 / 354–357. o.

354 Folyóiratszemle problémáját feszegeti. - Ugyanezzel a témával foglalkozik J. HUCK, aki egy körkérdés alapján ad helyzetképet a városi levéltárak anyagának biztosítási körülményeiről. - D. REBENTISCH egy helytörténeti dokumentáció elkészítése közben szerzett tapasztalatait adja közre a Helytörténetírás és nemzeti szocializmus címmel. - G. SCHAFFNER az 1973-1979 között kiadott, a helyhatósági levéltárakig, vonatkozó rendeletek, irányelvek első részét teszi közzé. - A vegyes közlések után található az 1975-1976-os levéltári bibliográfia ötödik része. F. Kiss Erzsébet • ARCH1VES The Journal of the British Archives Records Association, London Vol. XIII. (Spring 1977.) No. 57. MARGARET PAMPLIN bevezető cikke a Washingtonban 1976-ban rendezett VIII. nemzetközi levéltáros kongresszust ismerteti; 76 országból 467 hivatalos delegátus vett részt a kongresszuson. Az elhangzott előadások közül a cikk megemlíti Borsa Iván előadását, amely a magyar levéltárak 1945 után megnövekedett kutatóforgalmával foglalkozott. CLIVE COULTASS a filmről mint történti forrásról ír. Előrebocsátja, hogy szerinte a könyvet semmilyen audiovizuális eszköz nem pótolja. A film nagyon alkalmas a félrevezetésre, a hamisításra is, s ezzel a lehetőséggel már sokszor visszaéltek. A cikk ismerteti az első és második világháborúban felvett legérdekesebb dokumentumfilmeket, de a játékfilmek forrásértékével is foglalkozik. A filmnek, mint forrásnak fő problémája, hogy nem tartós. Az 1952 előtt készült filmek élettartama nem több, mint 70 év, de gyakran még sokkal kevesebb. Ezek a nitrát anyagból készült filmek nagyon gyúlékonyak is. Ezeket át kellene másolni biztonsági filmanyagra, de ez nagyon sokba kerülne, hiszen több millió lábnyi film átmásolásáról lenne szó. Békeidőben a legtöbb filmet a hírközlő szervek veszik fel, s ezeket általában nem adják be a levéltáraknak. A washingtoni Library of Congress-nek már joga van arra, hogy átvegye és megőrizze a történelmi események rádió és televízió felvételeit. Angliában ilyesmi még nincs. Nagy szerencse, hogy a hitleri Németországból sok film maradt meg, amelyek a náci szónoki és propagandamódszereket minden más forrásnál jobban érzékeltetik. Ez szerencsés véletlen. Fontos lenne, hogy korunk legfontosabb eseményeiről is megfelelő filmanyag maradjon fenn. FREDERICK HOCKEY tanulmányából egy érdekes, a XIX. század közepén lezajlott kéziratlopási esetet ismerhetünk meg az ún. George Hillier-féle esetet s annak a British Múzeummal való kapcsolatait. - A következő cikk a brit levéltáros társulat 1976-os évi konferenciáját ismerteti. - A számot könyvrecenziók egészítik ki. Kiemelt rencenzió foglalkozik a XVt-XVII. századi angol területi igazgatásról szóló négy munkával. Vol. X11I. (Autumn 1977.) No. 58. ROWAN WATSON tanulmánya a XVI-XVII. századi könyvek kötésében található középkori kézirattöredékekkel foglalkozik. Olyan segédkönyveket sorol fel, amelyek megkönnyítik az irattöredékek meghatározását. Néhány érdekes példát is közöl. Egy XIV századi reimsi kánonjogi kéziratos kötet kötésébe 150 kiselejtezett avignoni pápai kancelláriai oklevelet kötöttek bele. Angliában mindössze 500 db 1225 előtti ép kötés van, s ezekben még sok érdekes kézirattöredék lehet. A könyvkötők nemcsak Angliában pusztítottak el középkori kéziratokat. Svédországban és Finnországban több, mint 60 000 középkori kéziratlap maradt meg 1530 és 1640 között keletkezett könyvek kötésében. Dániában és Norvégiában is hasonló mennyiségben. Nemcsak protestáns könyvkötők kötötték be a könyvfedelekbe az általuk lenézett középkori iratokat, mint Skóciában, hanem a katolikus spanyol, belga, német könyvkötők is. Igen érdekes zenetörténeti forrásokat, kottákat is lehet találni' a kötésekben. - EDWARD CARSON az adóügyi iratok forrásértékével foglalkozik. Az adóügyi iratokat 1671 óta gyűjtik és őrzik Angliában. A régebbiek közül egyik-másik fennmaradt, s más természetű dokumentumokban is vannak az adóügy történetére vonatkozó adatok. Ezek közül a legrégibb Aethelbald merciai királynak a worcesteri apátsághoz írt levele 742-ből. Az első kísérlet adóhivatal létesítésére Angliában 1203-ban történt. A továbbiakban a szerző felsorolja a történeti szempontból legérdekesebb adóügyi forrásokat. - Egy rövid cikkből megismerjük