Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - IRODALOM - Bogdán István: Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802–1867. Bp., 1980 / 338–341. o.

338 Irodalom az általa képviselt politikai rendszer felett eljárt az idő, de már túlságosan öregnek érezte magát ahhoz, hogy irányt változtasson. Ezt utódjára bízta, aki ezt az irányváltozást végre is hajtotta. XIII. Leó pápasága alatt egyre inkább a kor égetó' szociális problémái kerültek az egyházi vezetés érdeklődésének középpontjába. Éppen csak jelezhettük azokat a nagy problémaköröket, amelyek kutatásához, pontosabb megismeréséhez Lukács Lajos iratkiadványa és bevezető tanulmánya gazdag új adatanyaggal és fontos információkkal szolgált. További lépésként fontosnak tartanánk, ha a vatikáni levéltár gazdag iratanyagát a magyarországi katolikus egyház belső életének és problémáinak kutatása szempontjából is feldolgoznák. Katus László BERLÁSZ JENŐ AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRTÖRTÉNETE 1802-1867 Bp. Országos Széchényi Könyvtár, 1981. 556 1., 16 t. Nemzeti könyvtárunk: az Országos Széchényi Könyvtár később és másként keletkezett, mint számos európai ország hasonló intézménye: történelmi körülményeink magyarázzák. E tényt, illetve az előzményt azonban a mű németnyelvű összefoglalójából ismerheti meg az olvasó - az ilyen művek szokásos bevezetője hiányzik a kiadványból. A monográfia első fő fejezete a „Széchényi Ferenc kulturális küldetéstudatának kialakulása", amelyben a szerző a család helyzetét, a kort, az alapító életútját, különös tekintettel szellemi, eszmei fejlődésére, gyűjtőtevékenységének kialakulására, a cenki könyvtár létesítésétől e tékának a „tudományos közérdek szolgálatába" való állításáig, s részletesen tárgyalja a „Széchényi Országos Könyvtár" 1802. évi alapítását és annak körülményeit. A második fő rész „A Széchényi Országos Könyvtár alapításától a reformkor küszöbéig" címmel az 1802-1825 évek történetét tárja elénk. Felvázolja Pest-Buda polgári fejlődését, majd kisebb korszakokra tagolva részletezi a könyvtári eseményeket. Az 1803-1807. évkőrben a következőket ismerjük meg: a személyzet kinevezését, a könyvtár Pestre telepítését, elhelyezését, rendezését, a megnyitását, a kötelespéldány-szolgáltatás problémáját, a katalogizálás és az állományvédelem ügyét, a pénzügyi helyzetet, az olvasó- és látogató közönséget, az állománykiegészítést, nyilvántartást, s a könyvtár új otthonát. Az 1806-1808. évkor a Magyar Nemzeti Múzeum tervéről és alapításáról szól. Ezt követően ismerteti a szerző a Múzeum megszervezését és az 1808-1823. évekbeli sorsát. A főrészt befejezi a „Széchényi Országos Könyvtár a Nemzeti Múzeum keretében" című 1808-1823. évkörű alfejezet, vagyis Miller Jakab Ferdinánd, az első könyvtárőr tevékenységének ismertetése. A könyvtárnak az 1808-ban alapított Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe való beülesztését követően részletesen tárgyalja a szerző a könyvtár tevékenységét. Az állománygyarapítás többféle formája közül a kötelespéldány-szolgáltatás rendezése volt a legfontosabb, mert ez az intézkedés teremtette meg működésének egyik legfontosabb feltételét: a folyamatos és rendszeres hazai gyarapítást. Megismerjük Széchényi Ferenc társadalmi propagandájának az eredményét, az ajándékstatisztikát 1804-1814 között, az ajándékozók névsorát, az ajándékok értékét, József nádor ajándékait, valamint Széchényi további ajándékozását: a Hungarica ősnyomtatványokat, a kódexeket, a soproni téka átadását. A vásárlás és a csere jelentősnek még nem nevezhető ténykedésének ismertetése fejezi be ezt a részt. A katalóguskiadványok témakörében, statisztikai táblázatokkal is illusztrálva tárgyalja a szerző a nyomtatott könyvkatalógusok ügyét, jelentőségét, valamint a kézirat-, a térkép-, a metszet- és a címerkatalógusok összeállítását. Az állománygondozás ügyében megismerjük a könyvtár felállítási rendszerét, a köttetési gondokat, amelyet a fűtés problémája is tetézett. A szolgálati helyzet sem volt megfelelő. Széchényi 3 főnyi gárdát létesített (könyvtárőr, irnok, famulus), s e létszám ez időszakban nem gyarapodott, sőt, amikor Miller a Múzeum vezetője lett,