Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - IRODALOM - Bogdán István: Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802–1867. Bp., 1980 / 338–341. o.

Irodalom 339 három évig nem volt a könyvtárnak őre, amíg aztán Horvát Istvánt megbízták vele, de akkor sem kapott Millertől működési lehetőséget. Ráadásul Miller évek során az Országos Könyvtár állományából gyarapította saját könyvtárát. A feljelentést követő, 1820-ban indult vizsgálat aztán nemcsak ezt, hanem azt is megállapította, hogy a nyilvántartások vezetését is rendkívül elhanyagolták. A 3. fő rész „A Széchényi Országos Könyvtár a reformkorban és a szabadságharc időszakában" címmel az 1825-1849. évkor eseményeit mutatja be, vagyis Horvát István könyvtárőr ténykedését. Az általános politikai helyzetnek, valamint Pest-Buda polgárosodásának, magyarosodásának, szellemi fejlődésének vázlata után tárgyalja ismét részletesen a szerző a könyvtár dolgait. Horvát István könyvtárőr életének, személyének megismerése után tájékozódhatunk a könyvtár állományának ellenőrző leltározásáról, s annak eredményéről: 1827-ben a nemzeti könyvtár állománya (a segédkönyvtárral együtt) 22 948 mű volt (s ehhez betűrendes cédulakatalógus is készült), amelyet megtetézett a még feldolgozatlan, kb. 40 000 kötetből álló kötelespéldány állomány és a regisztrált 2164 kötet kéziratgyűjtemény. „A múzeum és a könyvtár ügye a reformországgyűléseken" című alfejezetben a nádornak az 1825/27. évi országgyűlésnek tett jelentéséből és javaslataiból megismerjük a két intézmény általános fejlődését, mecénásait, épületét, szervezetét, alkalmazottait, a szolgálati hatásköröket, a pénzügyi helyzetet. A nádor megismételte jelentéseit és javaslatait az 1830. évi, majd az 1832/36. évi országgyűléseken. Ez utóbbi törvénybe is iktatta a múzeumpalota és a Jankovich-gyűjtemény megvételére tett felajánlásokat, amelyek megtetézték Széchenyi Lajosnak korábbi alapítványát és az egyéb ajándékozásokat. Az 1838. évi árvíz azonban megnehezítette a fejlődést, de a gyűjteményeket megmentették, a könyvtár átköltözött a Ludoviceum épületébe, s ott is maradt addig, amíg a Múzeum új, Pollack tervezte - mai - épülete el nem készült. A könyvtár állománya tovább gyarapodott. Táblázatokkal, statisztikákkal illusztrálva ismerteti a szerző a kötelespéldány, az ajándékozás és a csere útján történt szerzeményezést, amelyek közül az Illésházy-könyvtár és a Jankovich-gyűjtemény volt kiemelkedő jelentőségű, a Széchényi-alap vásárlásain kívül. „A Könyvtár és a Múzeum a palotaépítkezés idején" című alfejezetben az 1838-1845. évkor eseményeit ismerjük meg: a könyvtári munkát, a kölcsönzést, a gyarapítást, a konzerválást, a feldolgozást, a személyzeti, fizetési viszonyokat (beleértve a múzeumit is), Kubinyi Ágoston múzeumigazgató kinevezését, valamint a könyvtárnak Horvát által készített rendezési tervét. „Beköltözés a múzeumpalotába, egyidejű tevékenységek és események" az 1845-1847. évi időszak alfejezetének a címe. Ismerteti benne a szerző a könyvtár - és az egyéb tárak - beköltözését, elhelyezkedését, Horvát István, Jankovich Miklós, József nádor halálát követő személyi változásokat — köztük Mátray Gábor kinevezését könyvtárőrré -, az igazgatás megszervezését, a könyvtár működési szabályzatát, a fizetésrendezéseket, Mátray könyvtárrendezési előkészületeit és a társadalmi igényt a könyvtár iránt. Az 1848/49. évek eseményeit és a két intézmény belső viszonyait külön alfejezet tárgyalja, hangsúlyozva a múzeumigazgató Kubinyinak az országgyűléshez terjesztett tájékoztató jelentését és kívánalmait. A kötet 4. fő része „A Széchényi Országos Könyvtár az önkényuralom korában", ületve „Ujjászervezési kísérletek Mátray Gábor könyvtárőrsége idején" címmel az 1849-1867. évek eseményeit és helyzetét ismerteti. A szerző felvázolja az ország politikai és társadalmi helyzetét a szabadságharc után, valamint a gazdasági és kulturális viszonyokat Pest-Budán a Bach-korszakban. „A császári hatóságok intézkedése a Múzeum és a könyvtár ügyében" az 1849-1855. évkor alfejezetének a címe. Részletesen megismerjük belőle a két intézmény egyre nehezülő helyzetét, a könyvtár próbálkozásait, a kötelespéldány-szolgáltatás hanyatlását, a vásárlás nehézségeit, Horvát István tékájának, Jankovich Miklós második gyűjteményének a megszerzését, a Batsányi-könyvtár és az Engel János-levelezés gyarapodást, mint ajándékokat, a pénzügyi helyzetet, s az 1853. évi könyvtári statisztikát: a könyvtár állománya kb. 5000 db oklevél, kb. 4000 kötet kódex, kb. 1000 db térkép, 3000 rézmetszet és kb. 130 000 kötet nyomtatott kiadvány volt. Kubinyi fáradozása eredményeként a helytartótanács bizottságot küldött a két intézmény helyzetének a felmérésére, s az 1854-1855. évi vizsgálata alapján programot készített a rendbehozatalra, amelyet a könyvtár vonatkozásában Mátray részletesen észrevételezett. 22*