Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FORRÁSKÖZLÉS - Fábiánné Kiss Erzsébet: Duschek Ferencnek az 1848–1849-i működéséről az osztrák bíróság számára írt összefoglalója, 1850 / 267–312. o.

284 F. Kiss Erzsébet Ihr Haupt, der deputirte, und Mitglied des Landesvertheitigungsausschusses Ladislaus Madarász war nicht nur der unbedingt treue Anhänger Kossuths, sondern auch sein vertrauter Rathgeber, und übte seinen Einfluss auf ihn sowohl unmittelbar, als mittelbar durch Kossuths Gattin. Ihn zu stürzen, und unschädlich zu machen war daher vorzugsweise nothwendig. Er hat noch vor meiner Abreise von Pest die Verfügung erwirkt, dass die im Hauptzahlamte aufgewahrten, und für verfallen erklärten Kostbarkeiten des unglücklichen Grafen Eugen Zichy ihm übergeben werden mussten. Diese Verfügung wurde zwar bei Kossuth durch das Besorgniss erwirkt, dass ich diesen Schatz in Ofen zurücklassen dürfte; der bekannte zwiedeutige Karakter des Madarász erregte jedoch in mir den Verdacht, dass hiebei auch andere unlautere Absichten zum Grunde liegen dürften; die diesfalls auf unaufsichtlichem Wege gepflogenen Nachforschungen bestrickten [bestärkten? ] mich in dieser Vermuthung. Ich wollte diesen Umstand zur Beseitigung dieses Mannes benützen, und brachte die Zichyschen Effekten

3 4 im Ausschusse zur Sprache. Kossuth beauftragte mich, das vorhandene Silbergeräthe zur Einschmelzung zu übernehmen. Ich bestellte zur Übernahme den mir von seiner strengen Rechtlichkeit, und Unbefangenheit bekannten Ministerialrat!! Fuchs,

3 s mit der Weisung, mir über alle Wahrnehmungen genauen Bericht zu erstatten. Bei der Eröffnung der Kisten zeigte es sich, dass die Siegel verlezt, die Kisten erbrochen, und die darin enthaltenen Gegenstände verworfen waren. Ich machte darüber sogleich in der Ausschusssitzung die Meldung, sah jedoch, dass gegen Madarász auf diesem Wege nicht aufgekommen seyn werde; ich musste daher andern einschlagen, und theilte die Sache dem deputirten Kovács in der Absicht engvertraulich mit, damit sie in dem von der gemässigten Parthei herausgegebenen Blatte: „Esti lapok" sowohl, als auch sofort im Landtage besprochen werde. Dieser Schritt hatte den erwünschten Erfolg; der Landtag ernannte zur Untersuchung eine eigene Deputation; ich liess mich beauftragen, die nöthigen Daten zu liefern,

3 6 und die Folge war: dass Madarász Absicht, sich die kostbareren Gegenstände der Zichischen Effekten anzueignen, klar erwiesen, und er endlich moralisch gezwungen ward mit seinem Bruder Joseph Debreczin zu verlassen. Später wurde gegen ihn ein Kriminalprozess verhängt.

3 7 34

Az árulóként kivégzett Zichy Ödön után maradt ékszerek ismert ügyéről van szó. Duschek úgy állítja be az esetet, mintha Ő maga indította volna el a Madarász László elleni alattomos támadást, hiszen ez - állítása szerint - még a fővárosból való távozáskor felmerült benne. — Kemény Zsigmond éppen megfordítva adja elő a történteket: a békepárt használta fel Duscheket arra, hogy ezt az ürügyül szolgáló témát a Bizottmány ülésén szóba hozza. Báró Kemény Zsigmond: Emlékirat 1849-ből. Bp. 1907. (összes Művei IX. köt.) 90-91. o. - L. még a 37. sz. jegyzetet is! 3 s Fuchs Vilmosra vonatkozóan 1. a 30. sz. jegyzetet! 3 6 Az országgyűlési számoltató választmány jelentése a Zichy Ödön-féle ingóságokról ápr. 6-án készült el. Szövegét közli Beér-Csizmadia i. m. 853-856. o. 37 Vukovics emlékezéseiben előadja, hogy már visszaérkezett Pestre a minisztérium, amikor a Madarász elleni vizsgálat eredményét tükröző jelentést a debreceni városi tisztviselőktől megkapta. Ennek alapján Pest megye törvényszéke előtt három „címmel", éspedig „hűtlen kezelés, némely tárgyak megkísértett és némely tárgyak véghez vitt elsikkasztásáért bűnfenyítő perbe idéztetni rendelte". Kossuth azt kívánta tőle, hogy engedje meg Madarásznak az iratokba való betekintést. Vukovics erre nem volt hajlandó - ennek okát részletesen kifejti -, és végül a minisztertanács az ő véleményének adott helyet. Az igazságügyminiszter így átküldte a megyének a permegrendelést az összes irattal, de még a megidézés előtt a megye is eltávozott Pestről 1849 júliusában. Az ügy és az iratok későbbi sorsa nem volt ismert Vukovics előtt. (Emlékiratai... Bp. 1894. 507-508. o.) Ma az 1848/49-i Igazságügyminisztérium, Álladalmi ügyészi osztálya 1849-i iratai között találhatók azok az iratok, amelyek a nyomozati anyag összegyűjtésére, a per elrendelésére vonatkoznak. (OL H 72.11. kútfő.) Eszerint a miniszter fenyítő per lefolytatására jelölte ki Pest megyét, s a lehető leggyorsabb eljárásra utasította azzal, hogy felülvizsgálás céljából az országos törvényszékre küldje fel a peranyagot. A permegrendelésben első helyen szerepelt egy Vidéki János nevű volt rendőri szolga, aki több tárgyat