Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Borsa Iván: A japán levéltárak / 257–266. o.

A japán levéltárak 263 A raktárakat nem volt alkalmam megtekinteni, de mint értesültem az értékes köteteket kiri-fából készített ládikákban őrzik, amelyekbe kámfort is elhelyeznek, míg a könyvek lapjai közé naftalinos papírt is tettek. Az állomány 370 000 kéziratból és nyomtatott könyvből áll, s zöme a VIII-XIX. századból való. A kéziratok között kézzel írt vagy másolt irodalmi alkotások éppenúgy találhatók, mint levéltári iratanyag. A könyvtári és a levéltári anyag nincs elkülönítve egymástól, feldolgozásuk egyaránt könyvtári katalogizálási módszerrel történik. Több katalógust nyomtatásban is megjelentettek. Az intézménynek 59 alkalmazottja van, ebből 25 vezető kutató. Nemzetvédelmi Tudományos Intézet (The National Defense College) A nemzetvédelmi minisztériumi törvény 1952-ben létesítette az Intézetet, amelybe 1956-ban beolvasztották a Hadtörténeti Hivatalt. Az Intézet élén a Nemzetvédelmi Minisztérium (Defense Agency) polgári tisztviselője áll, akinek helyettese az önvédelmi erők altábornagya. Irányításuk alatt öt részleg működik: az általános ügyek csoportja, a kutatási, az oktatási és a hadtörténeti osztály, valamint a Könyvtár, amely a levéltári anyagot is őrzi. Az Intézetnek 123 alkalmazottja van, akik közül 37 polgári és 33 katonai munkatárs, továbbá 53 polgári segéderő. Az Intézet könyvtára hivatott őrizni 1868-tól a II. világháború végéig a volt Hadügyminisztérium, továbbá a csapatok és a hajóhad megmaradt iratait. Az 1979-ben elkészült új épületben őrzik az iratokat, amelyek a hadsereg és a hajóhad mindössze 80 fondképzőjének csonka iratanyagát jelentik, mert a legtöbb intézménynél, csapatnál stb. pontosan végrehajtották a világháború utolsó napjaiban kiadott azt a parancsot, hogy minden iratot meg kell semmisíteni. A teljes iratállomány mindössze ezer folyómétert tesz ki. Az épületben csupán annyi raktár áll rendelkezésre, amennyi ennek az immár lezárt anyagnak a tárolásához szükséges. Külügyi Levéltár (Diplomatie Record Office) A Külügyminisztérium működése során keletkezeti iratanyagot 1971-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A Levéltár az erre a célra készült épületben van elhelyezve. Raktáraiban összetolható állványok (compactus) vannak. Az iratok 4 szekcióba vannak sorolva. l.A Külügyminisztérium 1868-1945. évi iratai 48 000 raktári egységet (filé) ölelnek fel, míg az 1945—1952. évből való, már kutatható iratok 142 tekercs mikrofilmen állnak a kutatás rendelkezésére. 2. A Tokugawa sógunátus utolsó 10 évének (1859—1868) diplomáciai iratai 2103 kötetben. 3. Nemzetközi szerződések, melyeknek száma mintegy 600. 4. Államfők levelei és személyes üzenetei. Ezek száma 1100 körül van.