Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Borsa Iván: A japán levéltárak / 257–266. o.

. 264 Borsa Iván A Levéltár csak a Külügyminisztérium működése során keletkezett iratokat őrzi azzal a meggondolással, hogy a külképviseletek iratai teljes egészükben selejtezhetők, mert azok a minisztérium irataiban amúgy is tükröződnek. A 30 évnél régebbi iratok — egyes kivételekkel - kutathatók. Az utolsó öt évben a kutatók száma évente átlag 2240 volt, akik közül 220 volt külföldi. Az iratanyag a második világháborúban nagy károkat szenvedett, ezek különböző forrásokból való pótlása a lehetőségek határai között szintén a Levéltár feladata. A Levéltár tekintélyes forráspublikációs tevékenységet is folytat. A „Japan's Diplomatie Documents" című sorozatban eddig 149 kötet jelent meg. 1979-ben megjelentette az első japán diplomáciai lexikont 1300 oldalon 2300 címszóval. A Levéltárnak 17 alkalmazottja van, akik kevés kivétellel egyetemi végzettségűek. A részfoglalkozásúak száma 28. Yomei Könyvtár (Yomei Bunkó) Kyoto Konoye Fumimaro herceg 1938-ban családi alapítványt hozott létre annak érdekében, hogy az ősi családi könyvtárat, levéltárat és művészi értéktárgyakat megfelelő körülmények között őrizzék és mindez a kutatás számára is hozzáférhető legyen. Két raktári épület készült a gyűjtemények számára és kiállítási célra, egy épület viszont hivatali célokat és a gyűjtemény őrének lakásául szolgál. Minthogy a Konoye család birtoka Kyotó-ban a Yomei kapu mellett volt, másképpen a családot Lord Yomei névvel is illették. A családi gyűjtemény az utóbbi nevet viseli. Az 1938-ban elhelyezett gyűjtemény azóta nemigen gyarapodott. Egyetlen őrének feladata a gyűjtemény karbantartása, ideértve a katalógusok esetleges javítását, kiegészítését, a kutatók kiszolgálását és kiállítások rendezését is. A gyűjteményben 8 olyan tárgy van, amely nemzeti kincsnek, 49 pedig, amely értékes kulturális vagyontárgynak van nyilvánítva. Ezeken kívül 20 000 a régi dokumentumok és könyvek száma. A betonból épült raktárfalak belső oldalát kiri-fával burkolták és az iratanyag is faállványokon van elhelyezve. Tárolásukban még szerepet játszanak a zsákok és a fából készült dobozok is. A Levéltár kiállításokat is rendez gazdag régi anyagából az egyik raktárépületben levő kiállítási termében, de rendezett már kiállításokat Tokióban is. A kutatóteremben évente 3-400 kutatási eset fordul elő, a kiállítást pedig évente 6-700 személy keresi fel. Más levéltárakkal való kapcsolata esetleges. Összefoglalás Japán levéltárügyére a hagyományok gondos őrzése jellemző. Az 1280 évvel ezelőtt történt császári intézkedés összekötötte az iratok és a könyvek ügyét és ez a kapcsolat még ma is meghatározó. Az iratokat létrehozó szervek sok esetben maguk őrzik irataikat, vagy maguk semmisítik meg. Egyre többen saját részleg (hivatal, könyvtár) keretében gondoskodnak ezekről, de ez még annyira nem mondható általánosnak, hogy a 46 prefektúra közül talán 8-nak van csak levéltára.